Az érintetlen erdőségek egyik legfontosabb jellemzője a különböző korú és fajú fák egyidejű jelenléte. Az erdőtervezők felmérése bizonyította, hogy
az Erdőanyai-völgyben a közel 170 éves idős fák mellett és alatt mára az 1–60 éves korosztályú egyedek is a teljes területen megfelelő számban megtalálhatóak.
Ráadásul a természetes erdőtársulásra jellemző szinte összes őshonos fafaj jelen van az erdőrészletben. Ennek köszönhetően az erdő képe és szerkezete változatos, és sokkal inkább hasonlít az őserdőkre, mint a nagyjából azonos méretű fákból álló, egykorú erdőkére.
A természetes erdők másik fontos jellemzője, hogy bővelkedik lábon álló és a földön fekvő elhalt, korhadó faanyagban. A holt fának a teljes értékű, egészséges, önszabályozásra képes erdei ökoszisztémában van nélkülözhetetlen szerepe, és a biológiai sokféleség megőrzésének legjobb eszköze. A most elvégzett mérések alapján látszik, hogy a vizsgált erdőrészletben a holt fa jelenléte és eloszlása ugyancsak az őserdőkre jellemző módon alakul.
Az örökerdő-gazdálkodás előfutára a visegrádi őserdő
Ez a Kárpátok őserdőleírásaival egyező mennyiségű korhadó faanyag biztosítja a természetes tápanyagkörforgást, hozzájárul a vízmegtartáshoz, és élőhelyet biztosít a lebontó szervezetek, köztük számos védett faj számára.
Mindezek eredményként, a Nemzeti Földügyi Központ és a Pilisi Parkerdő szakembereinek legfrissebb felmérése kimutatta, hogy az 1954-ben még egykorú, homogén bükkös mára a tudatos és természetközeli erdőkezelésnek köszönhetően megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdők szerkezetét.
23 hektárnyi vadon
Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdő alapításának egyik kezdeményezője és első igazgatója 1954-ben indította el az akkor egyedülállónak számító szakmai programot az Erdőanyai-völgyben lévő erdőrészlet természetközeli kezelésével. Az immár 67 éve folyó munka eredményeként az őserdőkhöz hasonló állapot kialakulása azt bizonyítja, hogy az erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerrel kezelve nemcsak fenntartható, hanem hosszú távon javítható is.
Reményt keltő, hogy a megfelelő erdészeti kezelés képes megőrizni, sőt javítani is az erdők természetességét. A fenntartható erdőgazdálkodás során mind a természetvédelmi, mind a gazdálkodási célok a lehető legnagyobb mértékben összehangolhatók, és biztosítható az erdők teljes körű ökoszisztéma-szolgáltatása – mondta dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.
A szakmai szempontból jelentős eredményeket kimutató felmérést a szakemberek a kísérleti területet létrehozó, 2009. december 25-én elhunyt Európa- és Bedő Albert-díjas erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt. jogelődjének volt igazgatója, dr. Madas László emlékköve előtt tisztelegve zárták.
