Bár a közemberek között is vannak igazán őrült tetteket végrehajtók, az uralkodók ballépéseit velük ellentétben megőrzi a történetírás. III. György angol király iskolapéldája volt az elme szerencsétlen játékának. Annak ellenére, hogy ígéretes, szeretett uralkodóként kezdte pályafutását királyként, élete végre teljesen alkalmatlanná vált az általa betöltött szerepre. A mai napig nincs még egy brit uralkodó, aki oly sokáig ült volna a trónon, mint ő.
György néven harmadikként uralkodott a sorban Anglia királyaként. Egyes, általa megalkotott törvények még a 2000-es években is érvényben voltak. György emlékét azonban nem hosszan tartó politikai hatása őrizte meg, hanem az apránként elhatalmasodó őrülete, ami igazán különös tettekre sarkallta.
A legtovább uralkodó brit király volt III. György
Mindössze 7 hónapnyi várandósság után szülte meg második gyermekeként az angol király sógornője, Szász-Gothai Auguszta. Az ekkoriban regnáló II. György királynak nem volt gyermeke, öccsét, Frigyes Lajos szánta utódjául. Nagy volt az öröm a walesi herceg családjában, hiszen a párnak volt már egy lánya, aki azonban öccse születésével automatikusan hátrébb került az öröklési sorban. György azonban gyenge csecsemőnek bizonyult, koraszülöttként, idő előtt jött a világra. Egészségéért olyannyira aggódtak, hogy egynaposan megkeresztelték, s egy hónapig be sem mutatták az udvarnak, attól féltek, idő előtt meg fog halni.
Szervezete azonban kellően erősnek bizonyult, felcseperedve pedig szorgalmasan készült a jövendő szerepére, nem csak a politikai életet tanulmányozta, a társadalomtudományok is érdekelték. Ő volt az első uralkodó, akinek ezirányú oktatása tervezett, és szervezett volt.
Miután apja viszonylag fiatalon és teljesen váratlanul elhunyt, trónörökös lett. 1756 tavaszán, öt évvel apja halálát követően a király, II. György felajánlotta neki, hogy tizennyolc éves korára költözzön hozzá a palotába, azonban ezt anyja tanácsára elutasította, és vidéken maradt.
Mindent az országért
Erkölcsi nevelését ugyanis inkább biztosítottnak látta az asszony az udvartól távol. A mély vallásosság, melyben nevelkedett, később a családi életére is kihatott, az anyja iránti megkérdőjelezhetetlen lojalitás pedig majdani házasságában is befolyásolta. Bár nem király fia volt, hamar beleivódott, hogy minden cselekedete az ország érdekében történjék. Hiába esett szerelembe egy herceg lányába, nem vehette nőül, a parlament mást szánt neki. Későbbi asszonyával, Mecklenburg-Sterlitzi Saroltával házasságkötésük napján találkozott életében először.
A kötelességtudó György ekkor már Anglia királyának számított, azonban csak feleségével együtt, az esküvőt követően koronázták meg.
Annak ellenére, hogy korábban nem ismerték egymást, boldog volt a házasságuk s összesen tizenöt gyermekük született. György király uralkodása nem volt zökkenőmentes, igencsak viharos korszak volt ez az időszak Európa történetében. A politikai környezet labilitását a hétéves háború utolsó időszaka terhelte, de ekkoriban zajlott az amerikai függetlenségi háború is.
A közvélekedés kifejezetten jó királyként tartotta számon. Bár a parlamenttől kapott életjáradékán felül az évek alatt mintegy 3 millió fontnyi adósságot halmozott fel, hatalmas összegeket költött a tudományra és művészetekre.
Jövedelme több mint felét, jótékony célra adományozta.
Népszerűségét fokozta mély vallásossága, felesége iránti hűsége és példás családi élete is. Ez éles ellentétben állt testvérei életvitelével, egyik öccse például elcsábította egy lord feleségét, majd egy özvegy közembert vett feleségül. 1772-ben ennek hatására keresztülvitt egy törvényt is a parlamenten, mely egészen 2013-ig érvényben volt, s mely szerint az uralkodó családtagjainak közrendűekkel való házasságát királyi engedélyhez kötötték.
Az uralkodón egy idő után az őrület jelei mutatkoztak
Bár manapság sem tudják, pontosan mi történhetett III. Györggyel, az őrületének okait egészen 1765-re vezetik vissza. Sokáig azt gyanították, porfíriás.
A porfíria
A porfíria egy öröklődő anyagcsere-zavar, mely során enzimhiány alakulhat ki. A hiány miatt a vér összetétele átalakul, ugyanis felszaporodnak az úgynevezett előanyagok. A betegség korai felismerése igen nehéz, mert a tünetek kezdetben kis mértékben jelentkezhetnek, vagy teljesen rejtve maradhatnak egy ideig, valamint igen sokfélék lehetnek attól függően, hogy milyen típusú a porfíria. Bőrproblémák, végtagzsibbadás, gyengeség, fájdalmak, émelygés, napérzékenység, duzzanatok, és erőteljes szőrnövekedés is lehetséges. A fokozott mértékben felszaporodó anyagcseretermékek a reggeli első vizeletet bíborvörösre színezhetik, később a székletet is, majd a test más területei, elsősorban a fogak és a körmök vöröses árnyalatúakká válthatnak, ami már egyértelművé teszi a betegséget. Epilepsziás rohammal, hallucinációkkal, és májkárosodással is járhat.
Ezt követően személyes tragédiák sorozata érte III. Györgyöt. A királynak 1780-ig összesen tizennégy gyermeke született. 1782-ben Alfréd nevű, alig kétéves legkisebb fia, majd 1783-ban alig négyéves fia, Octavius is elhunyt. Utóbbi halálakor felesége, Sarolta ráadásul várandós volt utolsó gyermekükkel. A két haláleset olyannyira megrendítette a szülőket hogy nem is vállaltak több gyermeket. 1788 novemberére az uralkodó már olyan súlyos mentális állapotba került, órákig beszélt folymatosan, nem ismerte meg a gyermekeit sem, s az orvosok tehetetlennek mutatkoztak. Legnagyobb fiát akarták régensnek kinevezni, amikor a király állapota hirtelen javulni kezdett. Ekkoriban több ízben az életére törtek, 1786-ban, 1790-ben és 1800-ban is sikertelen merényleteket követtek el ellene, de a király mindig megbocsátott a támadóknak, a kutatók szerint ez is közrejátszhatott abban, hogy elméje elborult. Látása is megromlott, reumája is egyre súlyosabbá vált, majd elveszítette legidősebb lányát is. Talán ez volt az utolsó csepp a pohárban.
Egy ízben elültette a marhasültet a királyi kertben, abban bízva, hogy marhahúst termő fát hoz vele létre.
Egyik, tisztább pillanatában megbízta legidősebb fiát a régensi teendőkkel.
Az őrült uralkodó zárt ajtók mögött lelte halálát
A király 1811 májusában ugyan egy időre jobban lett, azonban viszonylag hamar, s immár véglegesen visszatértek mentális problémái. Egészen haláláig élt elzárva a windsori kastélyban. Mindeközben Hannover királya lett, de ezt már nem is tudta felfogni. Szeretett felesége halálát sem vette tudomásul 1818-ban.
1819 karácsonyán olyannyira magán kívül volt, hogy 58 órán keresztül beszélt folyamatosan értelmetlenül.
Eddigre már nem volt képes járni sem, és az sem jutott el a tudatáig, hogy elhunyt Eduárd nevű fia. Később az ő lánya, Viktória legendás királynő lett. Györgyöt azonban a trónon először második fia, György, a régensherceg követte, negyedikként ezen a néven, majd harmadik fia, Frigyes lett a britek királya.
III. György összesen 81 évet és 239 napot élt, amelyből 59 évet és 96 napot töltött az angol trónon. Utódai közül is csak unokája, Viktória királynő, illetve II. Erzsébet előzte meg az uralkodás hosszát tekintve.
A legendás Viktória királynő családi életéről szól ez a cikkünk. Ha érdekelnek a királyi házasságok, olvass tovább!
