náci tiszt tanár

Feutren magával vitte rettenetes attitűdjét is. Míg náciként a zsidókat és francia ellenállókat kínozta, az iskolában a diákokat. A gyerekek évtizedekig tartó bántalmazásnak, brutális büntetéseknek és bizarr megaláztatásoknak voltak kitéve. Aki szólni mert a vezetőségnek, az sem járt jobban: az áldozatok azt mondták, hogy az igazgatóhoz intézett panaszokat elintézték egy nevetéssel. A pimasz Feutren állítólag még dicsekedett is háborús „hőstetteivel”, SS-egyenruhás képeket mutatott magáról. Senki sem mert packázni vele.

Csak most derült rá fény, hogy Feutren hogyan tudta elkerülni a háborús kegyetlenkedéseiért járó büntetést, és hogyan bújt el „a nyilvánosság elől”, mielőtt 2009 novemberében, 87 éves korában elhunyt. Miután a második világháború egyértelműen a végéhez közeledett, az egység tagjai levetették egyenruhájukat, és németországi farmokon találtak munkát. Csavarogtak, figyeltek, észrevétlenek maradtak, és felépítettek egy hamis személyiséget, természetesen „utángyártott” papírokkal. Feutrent 1946-ban Párizsban a távollétében háborús bűnök miatt halálra ítélték, de hamis papírjaival sosem bukott le, és az Egyesült Királyságba szökött, majd Walesben a nacionalisták bújtatták.

Így lehetett egy náci tiszt tanár

1947 telén Írországba indult, ahol csatlakozott az SS-egység két korábbi vezetőjéhez, Celestin Laine-hez és Alan Heusaffhoz, akiket szintén halálra ítéltek távollétükben. A következő nyáron Feutren beiratkozott a galwayi egyetemi főiskolára, miközben részmunkaidőben fotósként dolgozott. 1951-ben munkát vállalt egy neves belfasti iskolában, ahol német nyelvet tanított, majd két évvel később visszatért Dublinba, hogy befejezze a mesterképzést. Ezek után csatlakozott a St Conleth's iskolához, amely a „katolikus úriemberek fiainak” iskolája volt Dublin jómódú külvárosában, Ballsbridge-ben.

Sosem bukott le

A következő évben Feutren megkapta az ír állampolgárságot, miután korábban az ír kormány menekültstátuszt adott neki. Az egykori SS-katona megnősült és letelepedett. Élete végéig fenntartotta jó barátságát korábbi náci tiszttársaival. 1985-ben nyugdíjba ment, és élvezte az életet. Halála után találták meg a leveleit, korábbi iratait, fényképeit, önéletrajzát, így derült fény mindenre. 

Az iskola mossa kezeit

Csak most, 14 évvel a halála után vonják felelősségre egykori tanítványai, akiket gyötört. A St Conleth's College egykori diákjai bocsánatkérést követelnek az iskolától, amiért lehetővé tette Feutren számára, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást. A St Conleth's College közleményében a következőket írta: „Az iskola mindig is tisztában volt azzal, hogy Feutren úr lelkes breton nacionalista, de a legnagyobb megdöbbenéssel és aggodalommal értesültünk azokról a kutatásokról, amelyek szerint érintett lehetett az atrocitások lehetséges elkövetésében. Az iskola csak Feutren úr halála után szerzett tudomást ezekről az állításokról.”