náci tiszt

Hanns Joachim Scharffot nemhogy nem vallatónak, de nem is náci tisztnek szánta az élet. Johannesburgban élt brit feleségével és két gyermekével, üzletemberként, de amikor a második világháború kitört, éppen szülőhazájában, Németországban tartózkodott. Nem is tudta elhagyni azt, aminek komoly hatása lett élete további folyására.

Így lett belőle náci tiszt

Scharffot besorozták, és az orosz frontra kellett volna vonulnia, amikor feleségének sikerült valahogyan bejutnia egy tábornok irodájába, akit rábeszélt arra, hogy inkább a tolmácsok csapatába tegye férjét. Egy sor áthelyezés, illetve véletlen eredményeképp – többek között repülőgép-balesetben halt meg két felettese – a vezető kihallgató pozíciójában találta magát Németország és Franciaország fölött lelőtt, szövetséges pilóták előtt.

Nem csoda, hogy később az a hír járta róla – egy apácából is kiszedné, hogy hűtlen volt.

Scharff fegyvere ugyanis a kedvesség volt. Akit vallatott, biztosan nem úgy érezte, hogy éppen kihallgatják – a férfi felesége készítette süteménnyel kínálta az ellenség pilótáit, sétákat tett és hosszasan beszélgetett velük. Így amikor aztán felvetette, hogy talán azért bocsátanak ki egyes szövetséges repülők vörös helyett fehér füstöt, mert valamilyen kémiai anyagból hiányt szenvednek, a kihallgatott pilóta azonnal kijavította: ez a valóságban azzal kapcsolatos jelzés volt, hogy nemsoká elfogy a lőszerük.

A módszer ettől működik

Scharff kedvességével szemben a nácik sem voltak immunisak: állítólag egy alkalommal amerikai pilóták életét menthette meg azzal, hogy az SS-tiszteket rávette, mentsék fel őket háborús bűnök elkövetésének vádja alól. Módszerét csak nemrég kezdték el vizsgálni, többek közt Pär Anders Granhag, a Gothenburgi Egyetem professzorának laboratóriumában, ahol érdekes kísérletet végeztek, hogy megismerjék a módszer működését.

A vallatott pozíciójába kerülőknek 35 információt kellett megjegyezniük, melyek egy elképzelt terrortámadáshoz kapcsolódtak. A vallatók ezekből mindössze tucatnyit ismertek.

A klasszikus kikérdezéses technika mellett a vallatók egy csoportja Scharff módszerét alkalmazta, melynek középpontjában négy fontos elv áll:

• a barátságos megközelítés,
• az információ kierőltetésének mellőzése,
• a mindentudás illúziója
• és a megerősítés-cáfolás taktikája. (A kihallgató előad egy állítást abban a reményben, hogy a fogoly megerősíti vagy megcáfolja azt – ezt használta Scharff a fenti példában.)

Aki így vallat, az jobban megérti egy fogoly helyzetét, több időt tölt annak leírásával, amit már tud, és nem kérdésekkel, hanem állításokkal szedi ki az igazságot a másikból.

A módszer használatával több és pontosabb információhoz lehet hozzájutni,

mint a vallatás más módjaival, ráadásul azok, akiket kihallgattak, úgy hitték, kevesebbet árultak el, mint amennyit a valóságban vallatói megtudtak tőlük.

Disneylandig vitt az útja

Hogy mi történik a mai, modern kihallgatószobákban? Úgy tűnik, a jó zsaru-rossz zsaru leosztás bár még tagadhatatlanul megvan, egyre kisebb jelentőséget kap a gyakorlatban. A barátságosabb hangnem felé közelítenek a kihallgatók, mert ez kiélezettebb helyzetekben éppúgy működőképes, mint a mindennapokban. Érdemes neked is kipróbálnod, mire jutsz vele – Scharffot a háború után is sikerekhez juttatta életszemlélete.

Igaz, felesége elhagyta, de Amerikába emigrált, ahol újranősült, és sikeres mozaikművész lett az üzletemberből kihallgatóvá avanzsált németből. A háború után közvetlenül oktatta még technikáját az amerikaiaknak is, de aztán beindította vállalkozását, a Hanns Scharff Designst, és nemsokára a világ legismertebb mozaikművészeinek sorába kapaszkodott föl. Hotelek, iskolák, üzletek és templomok falait díszítik munkái, melyek közül a legismertebb a floridai Walt Disney World Resortban található Hamupipőke-kastélyt díszíti. A férfi feleségével indított mozaikművész-vállalkozása Scharff & Scharff néven a mai napig működik: Scharff 1992-es halála után menye, Monika vitte tovább az üzletet.