Olimpia művészeti verseny

Az első ókori olimpiai játékokat i. e. 776-ban, a görögországi Olümpiában tartották. Arról megoszlanak a vélemények, hogy melyik mitológiai mozzanat (az isteni trónért apjával, Kronosszal birkózó Zeusz, Pelopsz és Oinimaosz kocsiversenye, esetleg az Élisz elfoglalásából származó zsákmányból sportmérkőzéseket szervező Héraklész) inspirálhatta a vallási jelentőséggel egyaránt bíró versenyeket, mindenesetre ezek a megmérettetések az erő és az ügyesség próbatételei voltak. A játékokat egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, amikor is Nagy Teodosius császár úgy döntött, hogy a kereszténység megszilárdításának érdekében minden pogány rendezvényt eltöröl.

Művészek az olimpián

Összesen 1503 évnek kellett eltelnie, hogy az ókori hagyomány újult erővel éledjen fel. 1894-ben Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amely összefogta a nemzeti olimpiai szervezeteket. Az újkori olimpiai játékok történelme során a régiek mellett olyan új hagyományokat is teremtettek, mint a nyitó- és záróünnepség, az érmek ünnepélyes átadása vagy a művészeti versenyek. 

Bizony, Coubertin báró víziói között az is szerepelt, hogy a játékokon ötvözzék a sportot és a művészetet. Az 1906 májusában megrendezett párizsi találkozón művészeti szervezetek képviselőivel dugták össze a fejüket, és arra az elhatározásra jutottak, hogy megszervezik az első művészeti olimpiai versenyeket. Úgy tervezték, hogy a megmérettetésen az amatőr alkotók öt kategóriában nevezhetnek (építészet, irodalom, zene, festészet és szobrászat), és pályaműveik témája – természetesen – a sport legyen. 

A művészeti versenyek fénykora

A művészek először az 1912-es stockholmi nyári olimpián vonultathatták fel alkotásaikat, a résztvevők száma azonban meglehetősen kiábrándító volt, mindössze harmincöten küldték be munkáikat. Az első világháború után Belgiumban ismét felelevenítették az új hagyományt, nem sokkal nagyobb érdeklődéssel.

Az 1924-es párizsi nyári olimpián már kezdtek felocsúdni a vállalkozó szellemű művészek: 193 pályamű érkezett, ezek között két szovjet alkotó műve is szerepelt annak ellenére, hogy a Szovjetunió hivatalosan nem vett részt az olimpián, mivel burzsoá fesztiválnak tartotta. Az 1928-as amszerdami olimpián a beérkezett alkotások száma már az 1100-at is meghaladta. 

Sport és sportszerűtlenség

A művészeti versenyek 1912 és 1948 között zajlottak, és ezalatt csak ketten nyertek érmet a sport- és a művészeti versenyben is: egyikük a „magyar delfin”, Hajós Alfréd volt, aki úszóként két aranyérmet vitt haza 1896-ban, huszonnyolc évvel később pedig, építészként ezüstérmet nyert a Laubert Dezsővel közösen készített stadiontervével, de úgy, hogy az aranyérmet nem adták ki.

A kiírás ellenére 1949-re gyakorlatilag már csak profik adták be pályaműveiket, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezért hosszas mérlegelés után úgy döntött, hogy eltörlik a művészeti versenyeket, és helyettük kiállításokat szerveznek. A majd’ négy évtizedig tartó időszak azonban nem múlt el nyom nélkül: a sportjátékokat ma is kulturális események kísérik.