mérgező anyag

Attól függően, hogy természetes vagy mesterséges eredetű-e, több olyan anyag is van, amelyet a legmérgezőbbnek tekinthetünk a világon. Mutatjuk, hogy melyek ezek, és betekintést engedünk abba is, hogy a kutatók milyen szempontok szerint rangsorolják a veszélyes anyagokat.

A világ legmérgezőbb anyagai

Ha azt nézzük, hogy a természetben előforduló anyagok közül melyik a legmérgezőbb a Földön, akkor az egyértelműen a Clostridium botulinum baktérium által termelt, új típusú botulinum toxin, amely az idegi jeleket blokkolva bénulást okoz, mielőtt végezne az emberrel. Azt, hogy mennyire veszélyes, jól mutatja, hogy a méregből már 0,002 mikrogramm is halálos lehet.

Ugyanennek a baktériumnak az eddig ismert legmérgezőbb változatából 0,075 mikrogramm volt a halálos adag, és már abból is elég lenne 1 kilogramm a teljes emberiség pusztulásához.

Ha a mesterséges vegyületeket nézzük, akkor a brit hadsereg által vegyi fegyverként kifejlesztett idegméreg, a VX lehet a cím birtokosa, amely a toxinhoz hasonlóan a légzőizmokat megbénítva okoz fulladásos halált áldozatainál. De versenyben van a klór-trifluorid is, amely egy színtelen, ultrakorrozív színtelen gáz. A klór-trifluorid annyira reakcióképes, hogy spontán felrobban, ha olyan ártalmatlannak tűnő anyagokkal érintkezik, mint a víz, a homok vagy a hamu.

De akkor melyik a legmérgezőbb anyag? Ez a hatás és az expozíció kombinációján is múlik. A vegyi fegyverként használt idegmérgeket azért említik a legmérgezőbb anyagok között, mert rendkívül alacsony koncentráció mellett is pusztító a hatásuk: mindössze 10 milligrammos mennyiségük elegendő ahhoz, hogy perceken belül halált okozzon. Ugyanakkor ilyen anyag mindössze egy embert ölt meg az elmúlt évtizedben.

Hétköznapi anyagok is lehetnek nagyon mérgezőek

Csak az Egyesült Államokban évente több mint 100 ezer embert mérgeznek meg olyan általános háztartási szerek, mint a fehérítők és a fertőtlenítőszerek, holott ezek az anyagok sokkal kevésbé toxikusak, és lassabban fejtik hatásukat, mint például a VX. Számításba kell venni azt is, hogy néhány gyakran használt vegyszer kombinációja is halálos lehet. A lefolyótisztító és a fehérítő például egymással érintkezve

Az előbbi két példa rávilágít, hogy miért nehéz felállítani egy veszélyességi sorrendet. Hiszen nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mekkora valószínűséggel találkozhatsz egy mérgező vegyi anyaggal. A biztonsági szakértők éppen ezért két tényező kombinációját használják ennek körülírására: a veszélyt és a kockázatot.

„A veszély olyan dolgot jelöl, amely kárt okozhat. A kockázat pedig a kár bekövetkezésének valószínűségét és annak súlyosságát határozza meg” – magyarázta Richard Webb, a Cardiffi Egyetem munkatársa. A veszély tehát egy eszköz vagy vegyszer alapvető tulajdonsága, míg a kockázat az adott tárgy használati módjától függően változik.

„Vegyünk például egy konyhakést. Tudjuk, hogy a pengéje éles, és akár meg is vághat minket. De a kés használatának és tárolásának módja határozza meg, hogy veszélyt jelent-e ránk” – mutatott rá a szakember.

Ugyanez a logika vonatkozik a vegyszerekre is, vagyis hiába nagyon veszélyes egy vegyi anyag, ha expozíció hiányában nem jelent valós kockázatot. Ez egyaránt igaz a botulinum toxin, a VX és a klór-trifluorid vonatkozásában: rendkívül veszélyesek ugyan, de nagyon alacsony kockázatot hordoznak egy átlagember számára.

Sok múlik az anyag mennyiségén

Az Európai Vegyianyag-ügynökség egyik szóvivője szerint nem szabad elfelejteni azt sem, hogy vannak olyan vegyi anyagok, amelyek kis adagokban nélkülözhetetlenek egészségünkhöz, nagyobb dózisban azonban halálosak lehetnek. A hétköznapi konyhasó kiváló példa erre: kis mennyiségben létfontosságú a megfelelő ionegyensúly fenntartásához szervezetünkben, de egy bizonyos ponton túl különféle egészségügyi problémákhoz, köztük magas vérnyomáshoz és szívelégtelenséghez vezethet. Nem véletlen, hogy gyomirtóként is használják.

Hasonló a helyzet a klór esetében is, amely manapság elterjedt medencékben használatos fertőtlenítőszer, miközben tömény gáz formájában az első világháború során égési sérüléseket és légúti irritációt okozó vegyi fegyverként vetették be. Vagy ott van még a nátrium-cianid is, amely a hemoglobinokhoz kötődve megakadályozza az oxigén szállítását a vérben, így az ember nem tud miatta lélegezni. Szilárd anyagként viszont sokkal kezelhetőbb.

„Bármi veszélyessé válhat, ha nem kezelik megfelelően, de vannak olyan lépések, amelyekkel csökkenthetjük a károk valószínűségét” – vonta le a konklúziót Webb.

Kíváncsi vagy arra is, hogy melyik a világ legveszélyesebb állata? Ebből a cikkünkből megtudhatod.