Mátyás király történelem

Történelemórán mindannyian megtanuljuk, hogy Mátyás feleségétől, Beatrixtól tanulta meg a korszak művészeti sajátosságait. Ha nincs az itáliai ara, egészen biztos, hogy másképpen alakul a király és Magyarországa sorsa is. Arról azonban egyáltalán nem szól a fáma, hogy nem volt felhőtlen a királyi pár házassága.

Mátyás kétszer házasodott, de egy polgárlány volt a nagy szerelme

Mátyás király soha nem vetette meg a szebbik nemet, számos kalandja volt, és két házassága, ám ennek ellenére törvényes örököse nem született. Első házasságát Podjebrád Katalinnal kötötte 1463-ban, de a házasság alig egy évig tartott. A házaspárnak egy gyermeke született, aki még csecsemőkorában elhunyt. Vele együtt édesanyja is életét vesztette gyermekágyi lázban, így Mátyás nagyon gyorsan özvegy lett. 

Ezt követően Mátyásnak volt egy félig-meddig hivatalos élettársi kapcsolata egy bécsi polgárlánnyal, Edelpeck Borbálával, akiről a rossznyelvek csak a király ágyasaként beszéltek. Az akkoriban még húszas éveiben járó fiatalok Bécsben, egy III. Frigyes által megtartott táncmulatságon találkoztak először. Borbála és Mátyás azonnal egymásba szeretett, és dacolva a kor társadalmi elvárásaival és íratlan szabályaival, miszerint egy nemes és egy alacsony sorból származó ember között nem lehet bensőséges kapcsolat, Budára költöztek, és évekig együtt éltek.

Az Itáliából érkező Aragóniai Beatrix az első feleség halála után 13 évvel, 1476 év végén lett Mátyás felesége. Ez a frigy már tartósnak bizonyult, ám életképes, törvényes utódot ez sem eredményezett. A királynál 14 évvel fiatalabb Beatrix műveltségével, stílusával, kifinomult ízlésével teljesen megbabonázza a királyt.

A király törvénytelen fia Borbálától született

Mátyásnak nem az első házasságából született elhunyt gyermeke volt az egyetlen utódja. Edelpeck Borbála is szült neki egy gyermeket. Mátyás törvénytelen fia 1473. április 2-án született, és a Corvin János nevet kapta. Vezetékneve a Hunyadi család címerében lévő hollóra utal, ami latinul corvus. 

A gyermek azonban nem a királyi udvarban nőtt fel, hanem édesanyjával azon a besztercebányai rezidencián élt, amit Borbála Mátyástól kapott. 

Amikor Mátyás házasságra lépett Aragóniai Beatrixszal, a szeretői kapcsolatot megszakította fia édesanyjával. Ellenben, miután második házasságából sem született gyermeke, 1479-ben Mátyás törvényes fiának ismerte el Corvin Jánost.

Halála után azonban akarata nem érvényesült, Corvin Jánossal a nemesek kiegyeztek, az ország új uralkodója pedig II. Jagelló Ulászló lett.    

Sokan Beatrixszal hozzák összefüggésbe Mátyás halálát

Sok uralkodóéhoz hasonlóan Mátyás halála sem ismert pontosan, éppen ezért számos legenda kering arról, hogyan teltek a király utolsó órái. A korabeli visszaemlékezésekből annyit azonban tudunk, hogy 47. születésnapja után nem sokkal, 1490. április 4-én a bécsi kastélyában tartózkodott, és fügével űzte el az éhségét. De a gyümölcs már nem volt friss, és emiatt Mátyás égtelen haragra gerjedt, miközben halántékához kapott, és azonnal összeesett. Bár magához tért, de félrebeszélt, és fájdalmai voltak, már fel sem tudott kelni, és két nappal később meghalt. 

A korabeli beszámolók és a király tünetei alapján két lehetséges oka volt a halálának: az egyik az agyvérzés, a másik a mérgezés. Az agyvérzés vagy a szélütés mellett szól, hogy a visszaemlékezések szerint Mátyásnak mindig igen vörös, pirospozsgás volt az arca, amit arra utal, hogy magas vérnyomással küzdött. A mérgezés sem zárható ki, a fügeevést követő gyors rosszullét miatt. 

A legenda szerint Beatrix és Mátyás házassági kapcsolata nem volt felhőtlen, és a feleségnek több oka is lehetett volna arra, hogy megmérgezze férjét. Ráadásul állítólag Beatrix még Itáliában meggyilkolta egyik nápolyi szeretőjét. Mátyás halála kapcsán azonban idegenkezűségre utaló nyomokat, bizonyítékokat nem találtak.

Katonáit soha nem nevezte fekete seregnek a király

Mátyás katonáit fekete sereg néven ismerjük, ám a zsoldoshadsereg, amely legyőzte az osztrák, a cseh, a lengyel és a török csapatokat, sőt még hódításairól is híressé vált, csak később, Mátyás halála után kapta nevét. Az első dokumentum ugyanis, amelyben Mátyás király zsoldosseregét „fekete seregnek”, hívják két évvel azután keletkezett, hogy az uralkodó elhunyt.
A fekete jelzőt vélhetően a katonák főparancsnoka, a mindig fekete páncélt viselő Jan Haugwitz után kapta, akinek családi címerében egy fekete kos szerepelt. 

Nagy Sándor az ókor történetének egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, akinek már életében legendák szövődtek személyisége köré. Cikkünkből megtudhatod, melyek voltak ezek.