A közelmúlt két nagy sikere még élénken élhet emlékezetünkben: 2016 után 2017-ben is beköltözött egy aranyszobrocska egy magyar alkotó otthonába. A 2016-ös díjazott egy igazán különleges film: Nemes Jeles László a Saul fiával diadalmaskodott a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Ez
a különlegesen fényképezett holokausztfilm egy ritkán taglalt aspektusát ragadja meg a haláltáborok borzalmainak:
a halottakat méltó módon kell eltemetni, de hogyan lehetséges ez egy lágerben? A nem mindennapi filmélményt nyújtó alkotás az operatőr Erdély Mátyás és a főszereplő Röhrig Géza révén meggyőzte az Oscar-bizottságot.
A magyar Oscar-jelöléseknek hagyománya van
Egy évvel később aztán a Mindenki jelentett újabb Oscart a legjobb élőszereplős rövidfilmek kategóriájában: egy iskolai kórus története a film Deák Kristóf rendezésében, amelyben a gyerekek saját eszközeikkel semmisítenek meg egy rossz pedagógiai gyakorlatot.
Érdekesség, hogy 2018-ban, a két magyar sikert követő évben ismét volt egy Oscarra jelölt magyar film, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása, ez azonban nem tudott zsinórban harmadik évben díjat hazahozni.
Nem csak a közelmúltban arattak ugyanakkor zajos sikereket a magyar filmek és filmesek az Oscar-gálákon. Szabó István, aki Nemes Jeles előtt egyetlen rendezőként tudhatott magának szobrocskát a Mephisto révén, rendszeres vendég volt a gálákon.
Magyarország hét alkalommal jelölte valamelyik filmjét, ezek közül pedig négy el is jutott az Oscar-jelöltségig.
A Bizalom, a Redl ezredes és a Hanussen maradt jelölt, a Mephisto viszont a nyolcvanas évek elején azonnal sikert aratott.
1967 és 1988 közt egyébként összesen hét díjra nem váltott jelölést is kaptak magyar filmek: Szabó mellett Fábri Zoltán A Pál utcai fiúkkal és a Magyarokkal, Makk Károly a Macskajátékkal, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna pedig a Jób lázadásával volt jelölt.
Díjak más kategóriákból
Rajzfilm is megkapta a filmvilág legrangosabbnak ítélt elismerését: Rófusz Ferenc A légy című animációja is Oscarra volt érdemes – a rendező azonban a nyolcvanas évek politikai viszonyai miatt nem vehetett részt a gálán, a filmgyár egy képviselője vehette át a neki járó szobrot nevében.
Azt talán kevesen tudják, hogy
nemcsak rendezők kaptak Oscart magyarként, hanem zeneszerzői díjaink és egy operatőri elismerésünk is akad,
igaz, ezek nem magyar produkciók kapcsán születtek. Zsigmond Vilmos Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőreként kapta meg az elismerést, Rózsa Miklós pedig az Elbűvölve, a Kettős élet és a Ben Hur zenéjéért is Oscart kapott.
A folytatás még várat magára
Hogy a sor miként és mikor folytatódik, azt egyelőre nem tudhatjuk: Magyarország jelöltje, a Post Mortem nem került be arra a shortlistre, amelyről kiválasztva február 8-án bejelentik a jelölteket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
