magyar érettsegi

A kétszintű érettségi bevezetéséig 3 nagy téma közül választhattak a vizsgázók. Idézzük csak fel 1989-től:

Az 1989-es érettségin a matematikafeladatok mellett a következő három téma szivárgott ki idő előtt, amint azt a Moszkva tér című film is megörökíti: A gyermekmotívumok jelentései József Attila költészetében; A beszédhelyzet és az érvelés szerkezete Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében; Természeti és társadalmi lét Nagy Lajos Január című elbeszélésében.

1990-ben ezek közül a témák közül választhattak az érettségizők: Múlt, jelen, jövő Kölcsey Ferenc műveiben; József Attila sorsának és költészetének megidézése Nagy László József Attila című versében; A megismerés fokozatai Kosztolányi Dezső A kulcs című novellájában.

A következő évben ezen tételeket hirdették ki reggel a tévében és a rádióban: A szerelem mint lírai ihletforrás a XX. századi magyar költészet néhány alkotásában, Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című versének értelmezése, illetve a műfaj jellegzetességei egy szabadon választott magyar vagy világirodalmi novella alapján.

1992. május 11-én a Kossuth rádió hétfő reggeli krónikájában Nobel Károly miniszteri tanácsos ismertette a lehetőségeket: A számvetés mint lelki helyzet és versszervező elv néhány magyar költeményben; Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versének értelmezése; Jellem- és helyzetkomikum egy szabadon választott drámai alkotásban.

Az 1993-ban Babits Mihály és Csokonai Vitéz Mihály alkotásai közül választhattak a vizsgázók, vagy szabadon értelmezhettek egy XIX. századi magyar regényt. A kilencvenes években is maradt az a tendencia, hogy klasszikus irodalmunk nagyjainak munkássága került elő az érettségi tételsorban: Janus Pannonius, Vörösmarty Mihály, Arany János, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Ady Endre és Móricz Zsigmond alkotásait kérték számon a vizsgázóktól.

A következő években is a megszokott módon érettségiztek magyarból: három, rendszerint klasszikus szerzőhöz köthető téma közül kellett az egyiket kidolgozni négy óra alatt, legfeljebb egy, makulátlan szöveggyűjteményt használva. 2001-ben Katona József és a Bánk bán is bekerült a tételek közé, 2002-ben Radnóti Hetedik eclogáját is lehetett választani, 2003-ban pedig akár egy szabadon választhatott novellán is bemutathatták a műfaj jellegzetességeit.

Az utolsó hagyományos érettségi vizsgára 2004-ben került sor: Petőfi, Kosztolányi vagy Mikszáth egy-egy művének elemzését választhatták. Ezek után jött a nagy változás:

2005 májusától kezdve a vizsgázók már a kétszintű érettségi keretében írják a dolgozatot.

Eleinte választhattak az érvelés, egy mű értelmezése és az összehasonlító elemzés közül, egyformán 60 pontot érően a 40 pontos szövegértési feladatlap után. Szembetűnő, hogy egyre több kortárs, vagy legalábbis 20. századi író-költő gondolatai és alkotása jelent meg vizsgatémaként, Umberto Ecotól kezdve Márai Sándoron át egészen Csoóri Sándorig vagy Bodor Ádámig.

2017-től az érvelő szöveg súlytalanabbá vált, az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás közül választhattak a vizsgázók 10 pontért, hosszabban kifejtendő fogalmazásopciónak megmaradt a műértelmezés és az összehasonlító elemzés, 40 pontért. Klasszikus és mai szerzők egyaránt feltűntek a tételekben; tavaly például Szabó Magda, Janus Pannonius és Juhász Gyula egy-egy műve alapján lehetett számot adni a négy év alatt megszerzett tudásról. Ha érdekelnek a részletek, a feladatlapokat és az értékelést itt találod: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok

Jövőre újabb változásokkal kell szembesülniük az érettségizőknek: egy irodalmi feladatlapot is ki kell tölteniük 20 pontért, s ebben a hírek szerint bizony száraz tényeket, adatokat is számon fognak majd kérni.