magyar építész

Ha a történészek egyszer véletlenül a modernitást a beton korának neveznék el a távoli jövőben, ne lepődjünk meg. Majdnem minden építkezés betonozással kezdődik, betonból készült épületek vesznek körül mindent. Sőt, Pécsen ismerek egy üzletet, ahol betonból készült ékszereket is kapni. Nem nehezek, cserében nagyon ötletesek. Ez az építőanyag még sokáig meghatározó lesz az emberiség számára. No, de ki az a Losonczi Áron, és mit tett a betonnal? (Spoiler: varázslatot).

Fénnyel töltötte meg a betont a magyar építész

Ő az az ember, aki még a betont is képes volt fénnyel megtölteni. Tette ezt akkora sikerrel, hogy 2004-ben a Time magazin is cikket szentelt neki. De lássuk, hogyan jutott el idáig a magyar építész, feltaláló.

Losonczi Áron a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott 2001-ben, majd ösztöndíjjal elvégezte a stockholmi Kunliga Konsthögskolan posztgraduális építészeti képzését is. Mindössze 27 éves volt, amikor megalapította cégét, amely azóta találmányának fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik.

A beton évezredes története

A betont már a római időkben is használták, sőt alkalmaztak olyan keveréket is, amely víz alatt is képes volt megkötni: ehhez a pozzolana nevezetű vulkanikus kőzetet, amit Róma és Nápoly között lehetett fellelni, égetett mésszel és vízzel keverték el. Ez a rendkívüli anyag évezredek óta ellenáll az elemeknek olyan műtárgyakban mint a kikötők mólói, hidak, vízvezetékek.

Évszázadoknak kellett még eltelnie azonban a következő építészeti vívmány, a vasbeton feltalálásához, amelynek köszönhetően korábban elképzelhetetlen méretű és statikájú épületek létrehozására nyílt lehetőség. A vastag falakon viszont sok esetben át kellett juttatni valahogy a fényt. Ott, ahol ez ablakkal nem volt lehetséges, beépített üvegtéglákkal próbálkoztak, az ókori és középkori fürdőhelyeken például színes üvegcserepeket illesztettek a medence feletti kupolába, amivel sejtelmes fényt sikerült csalni a térbe.

Az 1980-as években aztán elkezdtek kísérletezni a fényáteresztő beton létrehozásával, például úgy, hogy a még meg nem szilárdult betonmasszába üvegszálat kevertek. Igazán átütő sikert végül egy magyar fiatalember ért el.

Losonczi Áron tanulmányai során nagy érdeklődést mutatott az üveg építészeti felhasználása iránt. Egy németországi kiállítás adta neki az ötletet, hogy mi lenne, ha inkább optikai szálakat keverne a betonmasszába.

De miért jobbak az optikai szálak az üvegszálnál?

A fény és az optikai szálak

Az optikai szálak rugalmasak, ellenállóak, és réteges felépítésüknek köszönhetően a szál belső, üveg magja kiválóan továbbítja a beérkező fényt. Sőt, a szál átmérőjétől függően többféle hullámhosszú fény is továbbítható rajta, ezért a távközlésben is óriási szerepe van.

Az optikai szálak lehetnek rendkívül kis méretűek is, ezért nagy mennyiségben a híg állapotú betonba keverve a megszilárdult betonszerkezet áttetszővé válik, ugyanakkor

megtartja a beton jó tulajdonságait, például keménységét, szilárdságát, teherbírását, aminek köszönhetően az épületek tervezésénél egy teljesen új dimenzió nyílt meg.

És nem csak az építészetben. A különleges keverék olyan látványos struktúrával rendelkezik, a fény annyira érdekes mintázatokat rajzol a szürke betonmasszába, hogy még az ékszerészek képzeletét is megihlette: az áttetsző betonból gyűrűket, nyakékeket, fülbevalókat, sőt dekorlámpákat is készítenek.

Nem csoda, hogy a betonkülönlegesség az egész világon keresett termékké vált: svájci, katari vállalatok érdeklődtek az új technológia iránt, és ahogy az lenni szokott, Németországtól az Egyesült Államokig elkezdték hamisítani.

Áttetsző beton testközelből

Már megismertük a varázslatos beton struktúráját, felhasználását. De milyen élmény a valóságban egy ilyen építmény közelében lenni? A különleges, fényáteresztő betontermék alkalmazásának egyik első példáját Pécsen találhatjuk. Sétáljunk el egy este az UNESCO világörökség részét képző Cella Septichora kapujáig, ami ókeresztény sírkamrákat rejt. 

A zárt kapu napközben egy egyszerű, szürke betontömbnek tűnik. Amikor viszont este felkapcsolják belül a sírkamrák fényeit, a kapu életre kel, így olyan mintha a Gyűrűk Ura egyik jelenetében lennénk. A vastag betonfalakon különleges minták rajzolódnak ki, amelyektől nehéz elszakadni, egészen káprázatos látvány. Így talán már érthető, mi az oka annak, hogy a Time Magazin 2004-ben az áttetsző betont az év legjobb találmányának választotta.

Itáliában a középkorban nagyon szerettek tornyokat építeni. A mai Olaszországban azonban most fájhat a fejük a hatóságoknak miattuk. Érdekel, miért? Olvasd el következő cikkünket!