Ezt is a férfiak kezdték…
A divat világában gyakran tetten érhető jelenség, hogy egy viseletet, amelyet ma ízig-vérig nőinek tartunk, a férfiak vezettek be a köztudatba: a harisnya és a szoknya mellett ilyen a magas sarkú cipő is.
A kezdetek
„A 15. században a perzsa lovasság használta először, a kengyelben történő megtámasztásnál és a nyeregből való kiemelkedésnél a magas sarok ugyanis harci előnyt jelentett használójának. Később onnan Európába is átterjedt mint a királyi családok és az arisztokraták viselete, a társadalmi hovatartozás egyik megkülönböztető eszközeként. XIV. Lajos például csak kegyeltjeinek engedte, hogy hozzá hasonlóan, magas sarkaikat piros színben láttassák” – meséli rövid történeti áttekintésében a fizioterápiás, reumatológus szakember.
Orvosi szempontból
„Inkább tekintjük ezt károsnak már, mint egészségesnek:
mindenképpen a divat oltárán áldoznak azok a hölgyek, akik tartósan és rendszeresen hordják a túlságosan magas sarkot, nem törődve annak későbbi, nemkívánatos szövődményeivel.
Az esztétikai szempontból kétségtelenül előnyös külsőt kölcsönző lábbeli valójában a magas sarokkal egyrészt változtat a testmagasságon, látszólag megnyújtva az alsó végtag hosszát, megrövidítve, formásabbá és feszesebbé téve a vádli izomzatát. Másrészt, mindezzel kedvezőbb formát ölt a tompor (fenék) izomzata, miközben megváltozik a derék dőlésszöge, ezáltal a gerinc teljes tartása” – magyarázza a velejáró élettani jelenségeket dr. Zolnay Péter.
Szegény lábak!
„A megváltozott anatómiai szituáció, ha csak arra gondolunk, hogy 300 izom működik egyszerre egyensúlyozva egymással, hogy biztosan meg tudjunk állni, kihívás elé állítja szervezetünket, melyet meg kell oldania. A térdek enyhén bedőlt állása is megváltoztatja a normális anatómiai struktúrát” – hangsúlyozza a szakorvos.
Hab a tortán
„Ráadásul, általában a sarok magasságának növelésével a cipő elülső része (cipő orra) arányosan szűkül, ezzel újabb anatómiai és élettani problémát okozva: az ujjak összenyomása miatt gyakoribb a benőtt köröm, bütyökképződés, nyálkatömlő-gyulladás, ideggyulladás. A tartós viselés nemcsak a bokaízületet veszi igénybe, és okoz fájdalmat, de gyakori az Achilles-ín megrövidülése, maradandó károsodása. A gyakori térd- és derékfájdalom sokszor megelőzi a lábpanaszok kialakulását, esetlegesen más irányba terelve orvost és pácienst” – hívja fel figyelmünket dr. Zolnay Péter.
Milyen sarokméret az ideális, és mennyi ideig érdemes azt hordani?
Mert hát, ha egyszer csinos, ráadásul bizonyos dresscode-ok ma már szinte elengedhetetlenné teszik legalább alkalmankénti viselésüket, akkor mérlegelni kell, milyen áldozatok meghozatalára vagyunk felkészülve.
A reumatológus szakorvosnak erre is van válasza:
„A 7,5 cm-nél magasabb sarok tekinthető magas sarkú cipőnek.
Mozgásszervi orvosok által elfogadott, hogy az ilyen vagy ennél magasabb cipők viselése legfeljebb 3 órán keresztül tanácsos. A 10 cm-es vagy ennél magasabb maximum 1 órán keresztül javasolható!
Lábunk, mint ujjlenyomatunk vagy nyelvünk egyedi, ezért definitív szabályt a sarok méretére nem javasolunk, hiszen van, aki az alacsony és a közepes sarok (2,5–6 cm) viselésével érzi komfortosabban magát, ami nem vagy lényegesen kevésbé terheli meg ízület-szalag-izom rendszerét.”
Nehéz a láb kedvében járni!
A fizioterápiás szakorvos ugyanis mindezek mellett arra is figyelmeztet: „A nagyon alacsony sarok és a kemény talp is károsodást, fájdalmat okozhat a sarokcsont és a talpi szalagok megerőltetésével.
Éppen a fentiek miatt, továbbá az extrém gyakori veleszületett lúdtalp ismeretében, további megfontolást igényel a lábbelik megválasztása és tartós viselése.”
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés