Liszt Ferenc

A lisztománia terminus technicusa csak bizonyos értelemben jelent egyfajta speciális „lisztérzékenységet”. A szakkifejezés nem biológiai, és fiziológiás elváltozásokra is csak járulékosan utal. Nem a 20. század gyümölcse, és nem orvosok találták ki. Az elnevezés Heinrich Heine híres német író és irodalomkritikus, jóllehet kissé féltékeny, kortárs celebritás agyából pattant ki annak a jelenségnek a leírására, amelyet Liszt Ferenc váltott ki rajongóiból.

Sztárság

Sokan az első rocksztárként aposztrofálják a kortárs közönségnél is elképesztő sikereket elérő, hihetetlen mértékű eksztázist kiváltó zeneszerző-óriást. Liszt Ferenc nem mellesleg már puszta külső megjelenésével is alkalmas volt a női szívek rabul ejtésére, jellegzetes arcélével, termetével, tartásával és megkapó frizurájával még zongorajátéka előtt arra késztette rajongóit, hogy bűvöletbe essenek. A többi csak az első hangok leütése után következett. A lisztománia olyan mértéket öltött már a 19. század végén, amely alapján joggal hasonlítják őt a 20–21. század legnagyobb sztárjaihoz. Rocksztár helyett azonban talán találóbb popsztárként, vagyis populáris, népszerű zeneművészeti műfajt mesteri fokon űző művészként emlegetni. Ahogyan előtte a már gyerekkorában felfoghatatlan babérokra törő Wolfgang Amadeus Mozart is elnyerhette az egyik első popsztár címet.

Haj

Liszt Ferenc ritmusra buján kuszálódó tincseinek látványa már eleve kócosra borzolta a (női) kedélyeket. A kor szellemének megfelelően egyébként az egyik leghagyományosabb relikvia a hajtincs volt, de Liszt Ferencnek aligha maradt volna jellegzetes frizurájából, ha csak megpróbálta volna a hölgy imádók Liszt-haj-igényeit kielégíteni. Felismerve ezt a szupersztár, hogy meg ne bántsa a tincs nélkül nyilván csalódottá váló fehérnépet, állítólag beszerzett egy kutyát, melynek szőrzete hasonló színben pompázott, mint a zeneszerző zseni haja.

Száj

Ennél már elszántabbnak számított az a hölgy, aki, a források szerint a zeneszerző cigarettacsikkjét és annak hamuját kapirgászta össze a hamutálakból, majd kis gyémánt F. L. díszítésű fiolába helyezve azokat medalionjában viselte a géniusz szája által érintett cigaretta földi maradványait.

De olyan rajongóról is szóltak híradások, aki a Liszt Ferenc által elkortyolt kávé után a csésze aljából összevadászta a fennmaradt zaccot, és annak elfogyasztása közben extra élvezetet élt át arra gondolva, ezt fogyasztotta maga Franz Liszt is.

Ruházat

A Mester a leírások szerint saját ruhadarabjai közül csak kesztyűjét dobta időnként a rajongók közé, amiért komolyabb vetődésre vetemedtek a legúribb dámák is. Hatalmas tolakodás alakult ki a repülő kesztyűk körül a koncerttermek légterében, de ennél extrémebb ruhadarabok is szárnyra kaptak, a szárnya kapott pletykák alapján.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, egyre merészebb és őrültebb dolgokra vagyunk képesek, s eleink még más mércével mérettek, de állítólag a teljes önkívületbe került hölgy rajongók körében egyes koncertek alkalmával az alacsonyan szálló női alsóneműk sem voltak példa nélküliek. S az sem elfelejtendő tény, hogy akkoriban még ez a viselet nem a három vékony fonaldarabra emlékeztető aprócska tanga diszkréciójával röppenhetett a magasba.

Még szerencse, hogy

s örök érvényű zeneművei mellett nevét nemcsak a Zeneművészeti Egyetem, de egyebek mellett legnagyobb repülőterünk is jogos büszkeséggel viseli.