középkor törvény

Tilos focizni

Manapság (sajnos) időnként előfordul, hogy a rivális szurkolók erőszakosabb módszerekkel kívánnak hangot adni véleményüknek a lelátón, a középkori Angliában azonban a mai futball ősének tekintett labdajátékok során nem csak a nézők, a játékosok is gyakran összeverekedtek, törtek-zúztak. Mivel a mérkőzésekre a városi utcákon került sor, akár komolyabb pusztítást is eredményezhettek. III. Eduárd király a közbiztonságra való tekintettel 1349-ben úgy döntött, törvényben tiltja meg a futballozást; az uralkodó a tulajdon és az emberi életek védelme mellett azt szerette volna elérni, hogy az életerős, pestistől és egyéb betegségektől nem szenvedő fiatal férfiak inkább hasznos dolgokkal, például katonáskodással foglalatoskodjanak.

Tilos nyilvános helyen orrot fújni

Szintén Angliában, Suffolk megyében vezették be ezt a különös rendelkezést a kora újkorban, 1606-ban: a környék akkoriban a lóversenyzés fellegvárának számított, a városvezetés pedig attól tartott, az orrfújással durva bacilusok kerülnek a levegőbe, melyek megbetegítik az értékes lovakat. A négylábúak védelme okán pénzbírságra ítélték azt, aki az utcán vagy bármilyen nyilvános helyen elő merte venni a zsebkendőt.

Tilos teniszezni

Nem csak a futballt, a teniszezést is betiltották Angliában, de csak a társadalom alsóbb rétegei számára: egy 1485-ben hozott törvény szerint a nem nemesi származású férfiaknak tilos volt ezt a labdasportot űzniük, ugyanis elterelte a figyelmüket a munkáról és egyéb fontosabb ügyekről. Az egyetlen kivételt karácsony napja, december 25. jelentette, amikor bárki szabadon teniszezhetett. Nem véletlen, hogy a tenisz évszázadokig az előkelőbb osztályok sportjának számított, melyet számos uralkodó és földesúr is űzött.

Nem mindegy, mely napokon szeretkezel

A középkori egyház minden energiájával igyekezett elejét venni a paráználkodásnak, ezért szigorú törvényekben írták elő a hívek számára, mikor és hogyan élhetnek házaséletet. A hét hét napjából csupán négyen szabadott ágyba bújni a pároknak, csütörtökön és pénteken, illetve vasárnap önmegtartóztatást kellett gyakorolni: előbbi két nap a szentáldozásra való felkészülésé volt, a vasárnap pedig természetesen az Úr napjának számított. Szintén tilos volt szerelmeskedni a nagyböjt ideje alatt, a karácsony előtti 35 napon, illetve pünkösdkor és az azt megelőző időszakban.

Tilos bálnát lopni

Ismét az angolok furcsasága az 1322-ben hozott törvény, miszerint minden partra vetett hal, beleértve a bálnákat is, az uralkodó tulajdonát képezi, ezért elvontatásuk, megcsonkításuk vagy a húsukból való falatozás szigorúan tilos a köznép számára. Egy walesi halász még 2004-ben is úgy gondolta, betartja ezt a törvényt, és felajánlotta II. Erzsébet királynő részére a méretes tokhalat, melyre a parton bukkant – a királynő nagylelkűen visszautasította az ajándékot.

Tilos hegyes orrú cipőt hordani

A középkor egyik furcsa divathóbortjának számított a – filmekben is gyakran látható – előreugró és hegyes orrú lábbeli viselése, mely idővel odáig fajult, hogy az egymással versengő nemesemberek nevetségesen hosszú és igen balesetveszélyes cipőkkel kínozták magukat. Ugyanakkor mindenkinek megvolt a maga szigorú helye a társadalomban, a rangon aluli egyszerű közemberek még véletlenül sem viselhettek a gazdag nemesekéhez hasonló cipőt – több országban törvényileg szabták meg, melyik néposztály hány centiméter hosszú lábbelit hordhat.

Döglött állatot sem viselhet akárki

Szintén a társadalmi osztályok közötti különbségtételt célozta az a 16. századi itáliai törvény, amely megtiltotta, hogy a közemberek a korszakban népszerű divatkiegészítőt, a cibellinót viseljék. A cibellino nem más volt, mint egy döglött coboly, melynek tetemét különféle ékszerekkel, láncokkal, drágakövekkel díszítették fel.

Tilos kettőnél több fogást enni

A nemesség és az egyszerű emberek között igyekezett éket verni III. Eduárd angol király 1336-ban hozott törvénye is, mely megtiltotta a köznép számára, hogy az étkezések során kettőnél több fogást fogyasszanak el, nehogy utánozni merjék a gazdag urak lakomáit. A karácsony és az egyéb ünnepnapok kivételnek számítottak, ilyenkor bárki annyit ehetett, amennyit akart. Ugyan nincs rá írásos bizonyíték, hogy a furcsa törvényt valaha betartatták, hivatalosan egészen 1856-ig érvényben maradt.

Csak a földesúr beleegyezésével házasodhatsz

A jobbágyok életét számos igazságtalan törvény keserítette – különösen kegyetlennek számított a rendelkezés, miszerint az ifjú pároknak ki kellett kérniük a földesúr engedélyét, ha össze akartak házasodni. Abban az esetben, ha valaki a földesúr beleegyezése és tudta nélkül vezette oltár elé a kedvesét, és ez kitudódott, súlyos büntetésre számíthatott. Az idősebb, megözvegyült asszonyokat a földesurak gyakran kényszerből házasították meg, olyan férfival, akit ők választottak számukra, az érintett félnek semmilyen beleszólása nem lehetett a dologba.

Tilos a parlament épületében meghalni

Listánk utolsó és talán legfurcsább törvénye kicsit kakukktojás, ugyanis mind a mai napig érvényben van Angliában: a középkorból származó rendelkezés megtiltja, hogy bárki meghaljon, miközben épp a londoni Parlament épületében tartózkodik. Még ennél is bizarrabb, hogy a törvény szerint, bárki akit mégis a Parlament épületében ér el a vég, a televízióban közvetített állami temetésre jogosult.