Sokan meglepődnek, amikor ezt hallják, de kovácsnők már a középkorban léteztek. Általában családi vállalkozás keretén belül segítettek az édesapjuknak vagy a férjüknek. Háború idején vagy a férjük halála után előfordult, hogy egyedül vitték a műhelyt.
Kovácsnők a középkorban
A legtöbbször, amikor arról beszélünk, hogy a nők milyen munkákat láttak el korábban, akkor a nevelőnő és a szobalány, ami szembejön. A legtöbben közülük leginkább feleségek és anyák voltak főállásban. Azonban előfordultak olyanok is, akik már a középkorban nehéz fizikai munkát végeztek: például a kovácsnők.
Ők nem a szokásos módon tanulták ki a mesterséget, vagyis nem inasok voltak egy mester mellett, hanem általában a családban segítettek be, néha a céhek még azt is megengedték, hogy a férfi családtag elhunyta után, vagy ha már képtelen volt ellátni a munkáját, átvegyék a műhely vezetését. Általában, amikor a családfő elhunyt, a kovácsműhelyt a legidősebb fiúnak adták a legtöbb kovácscéh hagyománya szerint, de különösen akkor, ha egy családban nem volt fiúgyermek, teljesen elfogadhatónak tartották az átadást egy női családtagnak. Az idő múlásával a nők a szakmában egyre általánosabbá váltak Európában, a 18. és 19. században már arra ösztönözték őket, hogy sajátítsanak el egy mesterséget. Ekkoriban a nőket főként szögek és láncok készítésére alkalmazták.
Kovácsnő a Towerben
1346-ban, amikor az angol seregek Franciaországban harcoltak, szükség volt a nők segítségére. Katherine le Fevre napi nyolc pennyért a Tower kovácsműhelyét gondozta. Ő felügyelt mindenféle vasmunkákat, többek között ajtópántok, ablakkeretek és -rácsok, vasrácsok és szerszámok gyártását. A Tower ugyanis nemcsak királyi erődítmény volt, hanem börtön is. A külföldi hercegektől kezdve az egyszerű pénzverőkig mindenkit bezártak ezek közé a falak közé. Több mint egy évtizeddel később, miután a háborúkban fogságba esett, II. János francia király a Fehér Toronyban raboskodott a királyi kíséretével, beleértve az udvari bolondját, az asztrológusát, 26 íjászt és egy orgonistát.
Kevésbé ismert, hogy a Tower egyben királyi pénzverde és menazséria is volt, és elképzelhető, hogy Katherine le Fevre felügyelte a torony oroszlánjait befogadó vasketrecek és a rácsok gyártását is. Még a katonai felszerelések kisebb javításai és a tengerentúlra szállított nagy ládák is hozzá tartoztak.
Katherine a néhai Walter le Fevre kovácsmester felesége volt, azért vehette át a műhelyt, mert a férje meghalt, a fia pedig „a tengeren túlra” készült. A király így engedélyezte, hogy fenntartsa a műhelyt, bár neki harmadannyit fizetett ezért a munkáért, mint a férfiaknak.
Honnan ismerjük Katherine, a kovácsnő történetét?
Katherine le Fevre történetére teljesen véletlenül bukkantak rá a történészek, amikor VIII. Henrik nagyanyja, Margaret Beaufort életrajzát kutatták, bár ő egy évszázaddal később élt. A kutatók több könyvet is végigolvastak a százéves háború idejéből, ezek egy része szólt a Tower kovácsműhelyéről. Az egyikben az állt, hogy a kovács özvegye gondozta a király kohóját, miközben fiuk külföldön szolgált.
Katherine le Fevre esete nem volt egyedi, bár nem túl jól dokumentált a nők története a középkorban. Viszonylag keveset tudni arról, hogy milyen munkákat végezhettek. A történészek feltárták, hogy a középkori özvegyek közül sokan többé-kevésbé egyértelműen örökölték a férjük kereskedelmét, az üzleti kapcsolatait, sőt, akár az anyagait is átvihették a második házasságukba, így az új házastársuknak előnyt biztosítottak a szakmában. Megörökölték a férj tanoncait, és felügyelhették a képzésük hátralévő részét.
Az 1300-as évekből származó Holkham-bibliában szerepel egy kép, amelyen egy szöget kovácsoló nő látható. Feltételezhető, hogy ez a nő egy kovács felesége, és ezért látható az üllőnél, amint dolgozik. Egy másik példa, amely megörökítette a középkori női kovácsok munkáját, egy 1300-as évekből származó fametszet, amely egy kovácsmestert és tanoncait ábrázolja, akik közül az egyik nő.
Több száz évig megmentette a nőket a halálbüntetéstől, ha éppen terhesek voltak. Ezt pedig a matrónák esküdtszéke ellenőrizte, ismerd meg a részleteket az alábbi cikkünkből.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés