Kolumbusz Kristóf

Az araboktól több mint 700 év szűnni nem akaró küzdelem és harc után nehezen visszahódított területeket Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd sikeresen egyesítette. Az így létrejött Spanyolország katolikus királyai az egyébként is korszakalkotó történelmi pillanatot megpecsételték azzal, hogy az állhatatos genovai unszolásának engedve végül finanszírozták annak merész vállalkozását. A bolygó gömbölyűségét is bizonyító utazás ugyan leginkább csak új útvonallal kecsegtetett nyugat felől Indiába, de ennél sokkal többet adott. 

Kolumbusz Kristóf, spanyolul Cristóbal Colón életében négyszer járt az azóta amerikai kontinensnek nevezett világrészen. Felfedezőútjára 1492 augusztusában indult, és október 12-én ért partot a mai Bahamák területén. E pillanat emléke Spanyolországban azóta is nemzeti ünnep, a hispánság diadala, amely ugyanakkor legalább egy fél földrész számára minimum vitatott fényű örökség.

Cristóbal Colón de Carvajal y Gorosábel

Kolumbusz Kristóf elévülhetetlen érdemeiért és a spanyol királyi udvarnak tett szolgálataiért cserébe az Újvilágból az örök és öröklendő alkirályi és kormányzói címet kérte saját maga és családja részére, a javak tizedét és az új földi paradicsom áruiból eredő haszon egynyolcadát. 1506-os halált követően évszázadokon át tartó jogi hercehurca végeztével családja egyéb kiváltságok mellett mindössze a szimbolikus Verguara hercege és Jamaica márkija nemesi címet kapta, melyek földterülettel nem jártak. Holott a Deutsche Wellének nyilatkozó spanyol professzor, Emilio Pérez-Mallaína, a Sevillai Egyetem tanára szerint Kolumbusz a világ leggazdagabb embere lehetett volna, ha mindez a kívánt formában teljesült volna.

Büszkeség

Az El Tiempónak interjút adó nobilitás merész állításokat közölt felmenőjével kapcsolatban. A merész mondások között talán a legkevésbé merészek, hogy véleménye szerint egész Amerikát Kolumbiának kellene nevezni. Ez tulajdonképpen akár jogos igényként is felmerülhet, legfőképpen egy egyenes ágú leszármazottban. A kicsit elfogultabb kijelentések többek között például arra a kérdésre adott válasszal kezdődtek, amelyet az El Tiempo újságírója tett fel 20. Kolumbusz Kristófnak, hogy ugyanis Leonardo da Vincihez képest például hogyan értékeli felmenője történelmi jelentőségét? A nemesi rokon azonnal készen állt a válasszal, miszerint messze a reneszánsz polihisztor, da Vinci fölé értékeli elődje, I. Kolumbusz Kristóf történelmi jelentőségét.

Voltaképpen, véli az utód, Jézus Krisztus óta nem született akkora „történelmi lábnyomot” hagyó személyiség, aki akkorát fordított volna a világ sorsán, mint Kolumbusz Kristóf. Nézetét rögtön egy egyszerű példával is alá tudta támasztani: még ha el is tekintünk Amerikának a világra gyakorolt hatásától vagy gazdasági befolyásától, elég arra gondolni – nyilatkozza –, hogy már csak az egész emberiség táplálkozására nézve is milyen hatással volt az új földrészen honos állatok és növények elterjedése.

A család

Noha a Spanyol Nemzeti Statisztikai Intézet nyilvántartása szerint több mint 2000 ember van Spanyolországban, akinek apai ágon a vezetékneve Kolumbusz, a felfedező egyenes ágon ma is élő leszármazottai jóval kevesebben vannak.

Cristóbal Colón de Carbajal y Gorosábel édesapja 1986-ban az ETA baszk terrorszervezet egy merényletének áldozatául esve elhunyt. Így a szintén Kolumbusz Kristóf, azaz Cristóbal Colón névre hallgató fia – aki a 20. generációs azonos nevű leszármazott, ha a felfedezőt tekintjük az elsőnek – szeretné, ha a családban a név tovább öröklődne. Két gyermeke közül a nemesi címek várományosa így szintén a Cristóbal Colón de Mandalúniz nevet viseli, míg a fiatalabbat Ángel Santiago Colón de Mandalúniznek hívják.

A jelenlegi gróf és márki, admirális testvére Diego Colón de Carvajal y Gorosábel 1950-ben született, és három gyermek édesapja: Diego, Pedro, és Marta. 1952-ben született öccse Alfonso Colón de Carvajal y Gorosábel, húguk Anunciada Colón de Carvajal y Gorosábel 1954-es születésű, legfiatalabb öccsük, Ignacio Colón de Carvajal y Gorosábel pedig 1955-ben jött világra, s két lánygyermek édesapja lett: Lucía Colón de Carvajal Hojas és Ana Colón de Carvajal Hojas.

20. Kolumbusz Kristóf, azaz Cristóbal Colón de Carvajal y Gorosábel nagyon büszke arra, amit 1506. május 20-án Valladolid városában elhunyt felfedező felmenője elért, mert, mint mondja, a Holdra eljutni sem volt kis teljesítmény, de a hétköznapi életünkre gyakorolt hatásait egy lapon sem lehet említeni Amerika felfedezésével.