király lemond

A világ legrövidebb ideig uralkodó királyainak listáján abszolút győztes a XIX. Lajos királyként is ismert Louis-Antoine de Bourbon, d'Angoulême hercege. Neki 1830. augusztus 2-án mindössze húsz perc adatott meg Franciaország trónján.

Született királypárti volt

Tény, hogy nem volt könnyű francia uralkodónak lenni a zivataros 19. században, amely során megannyi királynak kellett menekülőre fognia. Így történt ez Angoulême-mel, XVI. Lajos udvarának magas rangú tagja, Artois grófja legidősebb fiával is, aki az 1789-es forradalom után elhagyta Franciaországot. A korábban kivégzett XVI. Lajos és Marie-Antoinette lányával, Mária Terézia Saroltával házasságot kötött Angoulême azonban született és nevelt királypárti volt:

Napóleon eltávolítása után is hűségesen szolgálta XVIII. Lajos királyt, akit apja, X. Károly 1824-ben követett a trónon.

Apja lett a király, de a forradalom lemondásra kényszerítette

X. Károly azonban csak egy újabb belépő volt a népszerűtlen francia uralkodók hosszú sorában, kezdve azzal, hogy kiterjesztette a papság hatalmát, halálbüntetést rendelt el bizonyos vallási „szentségtörésekért”, és nagyrészt figyelmen kívül hagyta a közvéleményt. Nyolcéves uralkodása az 1830-as júliusi forradalomban csúcsosodott ki, amely háromnapos harcok után lemondásra kényszerítette. 

„Csak egy órát!” – 20 perc múlva lemondott a király

Az öröklésben jogilag Angoulême következett, ám Angoulême tudta, hogy a francia nép nem őt akarja. Emellett még apja is győzködte, hogy mondjon le, tartva a társadalmi felháborodástól, a fenyegető republikánus felkeléstől és a monarchia teljes bukásától. Feljegyzések szerint azonban XIX. Lajos könyörgött apjának, hogy legalább egy órán át uralkodhasson, de végül X. Károly és a nemzetgyűlés is nemet mondott.

A trónra így unokaöccse, X. Károly unokája, az ekkor mindössze tízéves Henri d’Artois herceg került. Az már más kérdés, hogy a nyilatkozat és a királyság alaptörvényei szöges ellentétben álltak egymással, így a kiskamaszként megválasztott király uralkodása szűk egy héten belül, pontosan 5 nap múlva semmissé is vált azzal, hogy

a nemzetgyűlés két háza Orléans-i Lajos Fülöp királyi hercegre mondott igent.

Politikai bábu volt I. Johanna

A legrövidebb ideig uralkodók listájáról illetlenség lenne lehagyni VIII. Henrik dédunokáját, a műveltségéről messze földön híres, I. Johanna királynőként mindössze kilenc napig uralkodó Lady Jane Grey-t, aki gyermekkorát különféle királyi házakban, élete nagy részét pedig politikai bábuként élte, hogy további befolyásra áhítozó családja hasznára legyen. Ezt bizonyítja, hogy Jane apja, Henry Grey, Suffolk hercege 1551-re összeállt a hatalom tényleges gyakorlójával, John Dudley-val, Northumberland hercegével.

Mindkettőjüknek nagyszabású tervei voltak Jane-nel, akit Lord Guildford Dudley-val, a herceg fiával házasítottak össze.

A hercegek azt remélték, hogy kihasználhatják Jane buzgó protestantizmusát, a reformáció támogatóiként szerintük ez tökéletes trónjelöltet csinált belőle.

Csak kilenc nap adatott meg

Egy ideig úgy tűnt, hogy a tervük beválik. Amikor Edward angol király 1553. július 6-án meghalt, a mindössze 15 éves Jane-t négy nappal később királynőnek kiáltották ki. És bár Jane rendelkezett az elhunyt király áldásával, a parlament, a brit lakosság és VIII. Henrik végrendelete Edward húgának, Máriának kedvezett. És ahogy rábeszélték Jane-t a trón elfogadására, alig 9 nap múlva Suffolk és Northumberland hercege rábeszélte őt a lemondásra is. Az ezt követő év elején Jane-t, a férjét és apját árulásért kivégezték, a trónon őt követő Mária pedig Véres Máriaként, vagyis Bloody Maryként vált ismertté a Jane-hez hasonló angol protestánsok üldözése miatt.

Ha szeretnél még több érdekességet olvasni híres uralkodókról, ajánljuk figyelmedbe a Napkirályról szóló cikkünket is.