Az afantázia olyan jelenség, amelyben az emberek képtelenek elképzelni a képeket. Míg a legtöbb ember képes egy jelenet vagy arc képét elővarázsolni az elméjébe, amikor szeretné, az afantáziás ember nem képes erre.
Vizuális képek hiánya
Képzeld el, hogy meleg nyári nap van, és egy medence szélén ülsz. Süt a nap, és gyerekek nevetnek és csobbannak a vízben. Milyen képeket látsz a fejedben, amikor erre a jelenetre gondolsz?
Az afantáziásoknak nincs „elmeszemük”, vagy a képzeletük lényegében vak. Az események és képek vizualizálásának képessége fontos szerepet játszik az emberek életében. Az emberek gyakran vizualizálnak jeleneteket, embereket, élményeket, képzeleteket, tárgyakat és előre tervezett eseményeket, többek között. Ha például egy barátra gondolunk, azonnal elképzelhetjük az arcát.
Az afantáziában szenvedők képtelenek elképzelni egy ilyen mentális képet a fejükben.
Ha megkérnénk egy afantáziában szenvedő személyt, hogy képzeljen el valamit, akkor valószínűleg leírhatná a tárgyat, elmagyarázná a fogalmat, és kibeszélné azokat a tényeket, amelyeket a tárgyról tud. De nem lennének képesek megtapasztalni semmiféle mentális képet, amely ezt a tudást kísérné. Ők nem látnának egy piros csónakot a vízen, míg a nem afantáziások igen.
Úttörő kutatás
A mentális képzetek hiányát az 1800-as évek elején írták le először, de ez viszonylag tanulmányozatlan jelenség maradt. Francis Galton először egy 1880-ban megjelent, mentális képekkel foglalkozó tanulmányban írta le az esetet. Amellett, hogy megjegyezte, hogy az emberek különböző fokú élénkséget tapasztalnak mentális vizuális képeik leírásakor, arról is beszámolt, hogy néhány ember egyáltalán nem tapasztalt vizuális képeket. A rendelkezésre álló információk nagy része néhány kisebb tanulmányból és olyan anekdotikus beszámolóból származik, akik leírták a tüneteiket.
A további tanulmányok megjelenéséig csak nőtt az érdeklődés a téma iránt. A 2015-ös tanulmány vezette be az aphantasia kifejezés első használatát, és új érdeklődést váltott ki a jelenség iránt. Az úttörő tanulmány szerzőihez egy páciens fordult, aki a közelmúltban elvesztette képességét az információk megjelenítésére egy kisebb műtét után. 2005-ben egy nyugdíjas, 65 éves férfi felkereste az Exeteri Egyetem Orvostudományi Karának Adam Zeman nevű neurológusát. A szakirodalomban MX-ként emlegetett férfi egy kisebb műtéten esett át, ami után rájött, hogy már képtelen elképzelni az elméjében a képeket. Zemannak az orvosi szakirodalomban végzett kutatása nem sok magyarázatot adott arra, hogy a férfi miért nem tudott többé vizuális képeket generálni „lelki szemével”.
Ma is rejtély?
A kutatók régóta vitatják, hogy pontosan hogyan működik ez az elmén belüli vizualizációs képesség, és milyen szerepet játszhat a tervezésben és a memóriában. Míg a páciens azt írta, hogy szinte semmilyen képzetet nem tapasztalt, teljesítménye az észlelés, a vizuális képalkotás és a vizuális memória tesztjein viszont normális volt. Miután 2010-ben nyilvánosságra hozták a páciens esetének részleteit, számos személy kereste meg a kutatókat, akik leírták, hogy egész életükben hasonló tüneteket tapasztaltak.
Az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatói által végzett másik tanulmány azt a kérdést vizsgálta, hogy az afantáziában szenvedő emberek valóban képtelenek-e mentális képeket alkotni, vagy egyszerűen csak rosszul emlékeztek ezekre a képekre. A „távcsöves rivalizálásnak” nevezett technika segítségével a kutatók azt mondták a résztvevőknek, hogy képzeljenek el egy képet. Ezután két különböző képet mutattak meg a résztvevőknek egy 3D-s fejhallgatón keresztül. Ha azt mondják nekik, hogy előzetesen képzeljék el valamelyik képet, az afantázia nélküli emberek nagyobb valószínűséggel látják azt a képet, amelyet korábban elképzeltek. Nem volt ilyen összefüggés az elképzelt kép és az emberek által látott kép között. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy nem arról van szó, hogy az afantáziában szenvedők rosszul emlékeznek a képzeletükre – szó szerint nincs ilyen vizuális képzelőerejük.
Afantázia és emlékezet
Amikor az emberek általában utalnak egy emlékre, gyakran képesek elképzelni az eseményeket, mintha egy videót játszanának le az élményről. Gyakran felidéznek bizonyos képeket, amelyek kiemelkednek az emlékezetükből.
Az afantáziában szenvedők számára az események emlékei gyakran egyszerűen tények felsorolásából állnak.
Valaki, aki afantáziában szenved, emlékezhet a házasságkötés napjára, a jelenlévők nevére, és még arra is, hogy milyen volt aznap az időjárás, de nem tud mentális képet alkotni az esemény eseményeiről. Az állapot által érintettek egy része arról is beszámolt, hogy nehézségeik vannak az arcok felismerésével vagy a terekben való navigálás során. A vizuális memória hiánya azonban bizonyos előnyökkel is járhat. Mivel az afantázia a vizuális képek hiányához vezet, kevésbé valószínű, hogy az embereket zavarják a tolakodó emlékek vagy a zavaró visszaemlékezések.
Az afantáziában szenvedő emberek álmodozás közben vizuális képeket tapasztalnak. Ez arra utal, hogy csak a szándékos, akaratlagos vizualizációt érinti ez a jelenség. Zeman a BBC Science Focus magazinjának kifejtette, hogy ez azért lehetséges, mert az, amit az agy ébrenlét alatt tesz, más, mint amit álmodás közben. Az álmok képei az agytörzs által irányított, alulról felfelé irányuló folyamatokból származnak. A vizualizáció viszont felülről lefelé irányuló feldolgozást igényel, amely az agykéregből indul ki.
Élet az afantáziával
Az emberek és helyek vizualizálásának hiánya szorongató lehet az afantáziában szenvedők számára. Ha például nem tudja elképzelni egy elhunyt szeretett személy arcát, az idegesítő lehet számára. A rendelkezésre álló tanulmányok azt sugallják azonban, hogy az afantázia nem feltétlenül árt az ember sikereinek. Az élet minden területéről származó emberek tapasztalják ezt a jelenséget, beleértve a sikeres doktoranduszokat, mérnököket és más szakembereket, és afantáziájuk ellenére is teljes körű életet tudnak élni.
Fontos megjegyezni, hogy ez a jelenség az emberi tapasztalatok normális változatainak egyike, nem pedig kezelést igénylő állapot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne hatással az életed különböző területeire. A mentális képzetek szerepet játszanak a tanulásban, így ha nem tudjuk elképzelni a jeleneteket az elménkben, az megnehezítheti a tanulás bizonyos aspektusait.
Számos kérdés továbbra is fennáll ezzel a jelenséggel kapcsolatban, beleértve azt is, hogy mennyire elterjedt, és hogy lehet-e genetikai összetevője.
Ha gyanítod, hogy afantáziád van, fontold meg néhány új memóriastratégia felfedezését.
A vizualizálás képtelensége megnehezíthet bizonyos típusú memorizálást, ezért előfordulhat, hogy kísérletezni kell, hogy megtaláld a számodra megfelelő technikát. Noha elképzelhető, hogy nem tudjuk elképzelni a jeleneteket vagy az embereket az elménkben, használhatunk felidézésük segítésére fényképeket, illusztrációkat, tervezőszoftvert és egyéb vizualizációs eszközöket, hogy kitöltse ezt az űrt.
Az afantáziával kapcsolatos kutatások még nagyon gyerekcipőben járnak, így még nagyon sokat kell tanulni.
Sok afantáziában szenvedő ember észre sem veszi, hogy az ő tapasztalataik különböznek a többi emberétől.
Az afantázia egyszerűen a létezésük része, és kevés hatással van arra, hogyan élik a mindennapi életüket. Adam Zeman neurológus, az aphantasia kifejezést megalkotó kutató, a BBC -nek adott rádióinterjúban egyszerűen „az emberi tapasztalat lenyűgöző változataként, nem pedig orvosi rendellenességként” írta le ezt a jelenséget, így ne aggódj, ha neked is az van.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
