kedvenc könyvek

Annak, aki szereti a young adult irodalmat vagy a fantasyt, bizonyára ismerősen cseng Sarah J. Maas neve. A szerző már az Üvegtrón-sorozatban bemutatta, mennyire gazdag képzelőerővel rendelkezik, olvasmányos, váratlan fordulatokban gazdag és erotikát sem nélkülöző sorozatai közül Jakab Viki a Tüskék és rózsák udvara-sorozat harmadik darabját emelte ki, amely Szárnyak és pusztulás udvara címmel jelent meg: „Mese felnőtteknek, imádtam, ahogy lefesti az általa alkotott világot. Fordulatos történet, és persze romantikus. Annyira magával ragadó, hogy a 795 oldal 3 napig tartott.” Viki másik kedvence az On Sai néven publikáló Varga Beáta Calderon, avagy hullajelölt kerestetik című sci-fije, amelyben a nem mindennapi űrkapitány Calderon és a narancsillatú japán kadétlány vonzalmának lehetünk szemtanúi. „Ebben is nagyon jó a történet, de a humora különösen tetszett” – vallja Viki, akit az „űropera” második része, a Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál is magával ragadott.

Vallástörténet és kvantumfizika egy könyvben

Fenyvesi Zsófi a nálunk is népszerű amerikai írónő, Jodi Picoult rajongója. Picoult nem fél a merészebb témáktól, s nincs ez másképp A két út könyve című regényében sem: „Nekem az év kedvence – és az életem könyvei – Jodi Picoult tollából kerülnek elő. A két út könyve 2020-ban jelent meg, és az egyiptomi vallástörténetet ötvözi a kvantumfizika alapvető kérdéseivel, de úgy, hogy egy percig sem tudtam letenni a könyvet. Változnak az idősíkok is, mindezek ellenére olyan könnyen befogadható, mint egy könnyű regény, és tényleg az élet (és a halál) nagy kérdéseire ad elgondolkodtató válaszokat, ráadásul minden tény hiteles, szakértők garmadájával néz utána minden egyes könyvének.”

Transzgenerációs traumák

Kálmán Szonját nemcsak szépirodalmi jellegű regények kötötték le: „Az egyik, ami magával ragadott, Orvos-Tóth Noémi Örökölt sorsa volt. Egy ideje kerülgettem már, érdekelt is, de nem voltam biztos benne, hogy nekem szól. Aztán elkészítettem a Díványra egy családfakutatásról szóló cikket, amelyben interjúalanyom, egyben egykori osztálytársam sok olyan dologról beszélt, ami abszolút kötődik a könyvben foglaltakhoz és transzgenerációs traumához. Én nem értem, ez hogyan kódolódik tovább generációról generációra, de hátborzongatók a példái” – mondja Szonja.

Kortárs magyar szerzők a kedvencek közt

A transzgenerációs pszichológia mellett főként kortárs magyar szerzőkhöz kötődnek Szonja emlékezetes olvasmányai: „Most olvasom Gerlóczy Márton négykötetes Fikció-sorozatának első részét, A katlant. Identitásthrillernek nevezik, Gerlóczy ebben néz szembe azzal, hogy a valóságban nem Gerlóczy, mert a vér szerinti apja nem az, akiről ő úgy tudta, hogy az. Aki ő volt, vagy akinek hitte magát, az nem is ő valójában. A sztori nagyon is igaz, a fikció benne az az álvilág, amiben eddig élt. Kiss Tibor Noé könyve, a Beláthatatlan táj is nagy hatással volt rám, továbbá Dunajcsik Mátyás Vízivárosa. Az előbbi mélységesen depresszív, viszont letehetetlen, hardcore próza, az utóbbi pedig egy Budapest-mítosz, szerelmi vallomás egy sosemvolt városnak lebilincselő sztorival fűszerezve.”

Egy szexuális bántalmazás története

Kofrán Esztert is egy kortárs szerző nyűgözte le: „Nekem idén Borda Réka Égig érő csalán című regénye tetszett a legjobban az olvasmányélményeim közül. Gyönyörű költői képekkel dolgozik, nagyon bevonzott, ahogyan a főszereplő belső világát kivetítette a környezetére, és ettől álomvilágszerűen burjánzóvá váltak helyszínek. Szerintem zseniális benne (még ha egyesek pont emiatt kritizálják is), hogy az olvasó szinte rögtön sejti/tudja, hogy a főszereplőnőt gyerekkorában szexuálisan bántalmazhatták, de csak szép lassan derül rá fény a regény során. Gyakorlatilag így az olvasó betekintést kaphat abba, milyen érzés egy eltemetett traumára ismét rábukkanni felnőttkorban: a tudat hátsó részét mintha kaparászná valami emlék, tudás, de közvetlen hozzáférése a múlt eseményeihez csak sokára, bizonyos triggeringesemények után lesz.” Eszter ajánlót is írt a könyvről, ami itt olvasható el.

A fogyasztói társadalom csapdái

Juhász Mariannára egy ismeretterjesztő könyv gyakorolt leginkább hatást: „2021-ben jelent meg dr. Austin Perlmutter és dr. David Perlmutter Agytisztítás című könyve. Az apa-fia szerzőpáros mindkét tagja orvos, akik saját tapasztalataikon keresztül vezetik be az olvasót az emberi agy működésébe, és bemutatják, hogyan áll ez összefüggésben a befolyásolhatóságunkkal, hogyan hatnak ránk a fogyasztói társadalom vásárlásra ösztönző varázsszavai, miért vagyunk a függőségeink, például az okostelefon és az egészségtelen ételek rabjai. Mindemellett útmutatót is adnak egy tudatosabb élet kialakításához egy tíznapos »élettisztító« program leírásával, valamint olyan ételreceptekkel, melyek egészséges alapanyagokból elkészíthetők. Az előbbit kipróbáltam, de bevallom, az utóbbiakat nem. A könyv megerősítette bennem annak fontosságát, amit a pszichológia reziliencia néven ismer: nekünk kell rugalmasnak lennünk, és alkalmazkodnunk a változó világhoz; ez fordítva nem fog működni.”

Krimi a sötét ötvenes évekből

Végül a saját idei kedvenc olvasmányaim közül is kiemelnék egyet. Cserhalmi Dániel történelmi krimijei az 1950-es évek magyar valóságába kalauzolják az olvasót. A Csengőfrász főhőse, a zárkózott Szabados Imre százados az ÁVH Andrássy úti pincéjében vallatja a fogvatartottakat, gyártja a koncepciókat a perekhez, és a fizikai erőszaktól sem riad vissza. Felettesei módfelett elégedettek vele, de Szabados lelkében nem marad nyomtalan a sok kínzás, ezért titokban pszichológushoz kezd járni. Mindeközben a regény egy másik szála bemutatja, hogyan készít elő két régi barát merényletet Rákosi Mátyás ellen… Az izgalmas, fordulatos, rendkívül aprólékos kutatómunkával megírt, letehetetlen könyv meglepő végkifejlettel szolgál, s olvasása során teljes mértékben úgy éreztem: visszarepültem az időben az ötvenes évek sötét világába, amikor Péter Gábor és az ÁVH volt élet-halál ura Magyarországon.