Kádár János az 1956-os forradalom eltiprása után a szovjet tankok támogatásával került hatalomra, csendes és visszahúzódó természetével mégsem volt tipikus diktátor. Legendák keringtek arról, mennyire egyszerű életet élt. Az egyik történet szerint még akkor is, amikor már Magyarország első embere volt, egy kopott kalapban járt-kelt Budapesten. A rendszerváltás hajnalán azonban egészsége megrendült, amihez a számára feldolgozhatatlan politikai változások is hozzájárulhattak. 1989. július 6-án hunyt el, éppen azon a napon, amikor egykori legfőbb ellenlábasát, '56 mártír miniszterelnökét, Nagy Imrét újratemették és rehabilitálták.
Kádár János belehalt a változásokba
Kádár Jánost 35 éve állami ceremóniával temették el a Fiumei úti sírkertben, ahol három évvel később utánahalt felesége, Tamáska Mária urnáját is mellé helyezték. Az örök nyugalom azonban nem adatott meg nekik: síremléküket több támadás is érte az évek során. 2000 novemberében egy asszony zöld festékkel fújta le a sírt, így fejezve ki dühét a kommunisták által elkövetett rémtettek miatt.
Hét évre rá ismeretlenek feltörték a vörösgránit követ, kitépték a volt állami és pártvezető fémkoporsóját, amelynek az alján egy 30×30 centiméteres nyílást vágtak, és ezen keresztül kiemelték, amihez hozzáfértek. A közeli Munkásmozgalmi Pantheon falán hagyott üzenetükben meg is indokolták tettüket.
Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat!
– szólt a fekete festékkel hátrahagyott szöveg, amely a Kárpátia rockegyüttes Neveket akarok hallani című számából származó idézet.
A meglékelt koporsót a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetébe szállították, ahol a szakértők azt állapították meg, hogy a medencétől felfelé az összes nagyobb csont hiányzik, beleértve Kádár koponyáját is.
Hiába nyomoztak Kádár János koponyája után
A nyomozást a VIII. kerületi rendőrkapitányság kezdte, majd a BRFK vette át. A helyszínelők megállapították, hogy a sírt a munka ünnepének éjjelén, 2007. május elsején hajnali 1 óra tájban nyitották fel. Az elkövetők dolgát megkönnyíthette, hogy az 56 hektáros sírkert felügyeletét akkor mindössze három temetőőr látta el. A nyomozók több mint hatszáz embert hallgattak ki, de a tettesek és az elvitt földi maradványok nem lettek meg. Az eljárást még abban az évben meg is szüntették.
Nem csoda, hogy különböző összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra, köztük olyanok is, hogy a csontokat egy skandináv neonáci csoport rendelte meg, vagy hogy a sírrablókat egy Németországban élő disszidens bérelte fel. Egyesek szerint a koponya már sosem kerülhet elő, mivel Kádár csontritkulásban szenvedett, így a csontjai azóta elporladtak.
Mivel Kádáréknak nem voltak egyenes ági leszármazottaik, magánvádas eljárást senki nem kezdeményezhetett a kegyeletsértés miatt. Eljárás így csak a rongálás ügyében indult, amiért a 2013-as új Büntető törvénykönyv alapján három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, de a sírrablóknak már ettől sem kell tartaniuk. A bűncselekmények elévülési ideje ugyanis a büntetési tételük felső határához igazodik, az eset óta pedig hatszor három év is eltelt.
Így menekült meg Kádár János sírhelye
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
