jó fagylalt

Márpedig amikor azzal szembesülünk egy cukrászda pultjánál állva, hogy akár öt-hatszáz forintot is elkérhetnek egyetlen gombócért, jogosan merül fel bennünk az a gondolat, hogy ezért legalább valamilyen igazán minőségi ízhez juthassunk. Auguszt Józsefet, a fagylaltjáról is méltán ismert Auguszt 1870 cukrászda vezetőjét kértük meg arra, segítsen eligazodnunk a fagyik olykor édes, olykor savanykás, hideg és kellemes világában.

Nem a díszes fagylalt lesz feltétlenül a legjobb

Amikor arról kérdezem Auguszt Józsefet, honnan látszik, ha egy fagylalt jó, egy anekdotával kezdi válaszát: amikor Olaszországban járt, megkérdezte a helybélieket, hol van jó fagylalt, majd amikor követték az iránymutatást, azzal szembesültek, hogy szemben azokkal a helyekkel, ahol narancs- és egyéb gyümölcshalmokkal, díszítésekkel, úgynevezett variegatóval dobják fel a rekesznyi finomságok tetejét, ezen a helyen csak fedő volt a fagylalton, semmi díszítés.

„A turisták jobban szeretik ezeket a variegált fagylaltokat, ezeket veszik meg – ez is lehet jó, én nem mondom, hogy nem az.

A kifagyasztás sem mindegy, a jó gépekben egy keverő állandóan lekaparja az üst faláról a fagylaltot, így nem nagy, hanem apró, pici kristályokban fagy meg. Közben levegőt is visz bele, így lesz habosabb a fagylalt” – fogalmazott Auguszt József.

Az elkészítési módot azonban nem látja az egyszeri vásárló: te ez alapján döntheted el, hogy megveszed-e a gombócot:

• ha jegesedés látható a rekeszekben, akkor megolvadt, újrafagyott fagylaltról lehet szó, ezt hagyd ott,
• ha modern pultban magasra tornyozzák a fagyit, de a teteje kicsit sem olvadt, az is gyanús,
• és az is kételyre adhat okot, ha valahol nagyon látványosan díszítik azt.

A jégkrém sem az ördögtől való

A megfelelő alapanyagok miatt lehet idén kifejezetten drága egy gombóc fagylalt: biztosan találhatunk azért olyan helyet is, ahol nem a korábban említett, magasabb árakon kínálják a nyári édességet, de ilyenkor érdemes elgondolkozni azon is, milyen igényeink vannak.

„Van itt a közelünkben egy fagylaltozó, ahol ki van írva, hogy 12 ezer forint egy kiló fagylalt. Kiszámoltam, nálunk csak 9 ezer: egy ötdekás gombóc még 450 forint. Ebbe az árba még a jó minőség is bele tud férni, bár azt nem állítom, hogy később aztán nem kell majd emelnünk nekünk is” – árulta el a cukrász. Ha tehát 300 forintos gombócárral találod magad szemben, annak nem biztos, hogy érdemes örülni.

A piac ugyanakkor sokkal színesebb ma, mint néhány évtizede volt: Auguszt József cukrászdájának környékén is több másik fagylaltozó található, és a közértekben bőven találunk jégkrémeket is, melyek közül egyeseket kifejezetten jó minőségűnek tart ő maga is, bár olcsónak ezek sem nevezhetők.

A „gyerekízek” helyett mást válassz a kicsiknek

Nyaranta a szülők számára nagy megpróbáltatást jelentenek azok a fagyik, amelyeket fantázianevükkel és színükkel próbálnak eladni a gyerekeknek:

unikornis, vattacukor, Mancs őrjárat, Hupikék törpikék név alatt is találkozhatunk ezekkel.

Ahogyan nekem szülőként, úgy Auguszt Józsefnek cukrászként is megvan ezekről a véleménye.

„Hupikék törpikék fagyi, annak milyen íze lehet? Én a gyerekemnek biztos nem vennék, bár biztosan mondaná, de ő nem tudja azt, amit a felnőtt” – vélekedik a cukrász.

Kiugrik még a pultokból sok helyen a pisztáciafagyi, melynek ára a vanília, csoki vagy más, hagyományos ízekhez képest magasabb – hisz már nem aroma és ételfesték, hanem valóban pisztácia kerül bele.

„A pisztácia tényleg drága, 26 ezer forintba kerül kilója. Más cukrászdában mi is csináltunk pisztáciafagylaltot keserűmandula-aromából és zöld festékből, de amiben valóban pisztácia van, annak tényleg magasabb lesz az ára” – árulta el a Díványnak Auguszt József, aki pisztáciafagyi mellett pisztáciás süteményeket is kínál cukrászdájában, melyek most jótékony célt is szolgálnak: minden ilyen édesség megvásárlása után 250 forintot juttatnak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének.

A fagyifőzés módszere sokat változott

Nemcsak a fagyitrendek és alapanyagok, hanem a fagylalt készítésének módja is sokat változott azóta, hogy Auguszt József elkezdett fagylaltot főzni.

„Akkor feltettük a tejet cukorral, felfőztük, majd a tojást egy külön edényben kevertük simára, és ebbe kezdtünk forró tejet merni. Amikor már annyit kimertünk, hogy a tojás nem ugrott össze a forróságtól, beleöntöttük a nagy üstbe, átkevertük, leszűrtük, és utána fagyasztottuk. Manapság ez nem így megy: mindent beteszünk egy készülékbe, amiben állandóan keveri egy lapát. A gép először melegíti, majd amikor elért egy hőmérsékletet, elkezdi hűteni. Lecsapoljuk, megszűrjük, és egy másik gépben fagyasztjuk, és onnan egy ablakon leengedjük” – avatott be. 

„A otthonit fagyit is meg lehet enni, de igazán minőségi fagylaltot csak üzemi méretekben lehet csinálni” – vélekedik Auguszt József.