Tényleg megjelent 1957-ben Jézus Bugyi községben?

fortepan 18113

Igen is meg nem is. Vagy ki tudja. Egy biztos: Csepelen azt beszélték, hogy Jézus megjelent Bugyi település határában.

1957 forró nyarán, július 18-án, az éjszakai műszakban a csepeli Magyar Posztógyár fésűsfonodájában különös hír kezdett terjedni: az, hogy Bugyi község határában „megjelent a Jézus, meztelenül, nagy szakállal az égből ereszkedett le. Annyira csúnya volt, hogy megijedtek tőle, hogy rendőrt hívtak, aki odament és megbilincselte, a bilincs lepattant a kezéről.

A Jézus nyugodtan állva, kijelentette, hogy »száraz volt a tavasz, vizes a nyár, véres lesz az ősz, és télire nem marad ember.«”

Jelentés a Jézus-jelenésről

Mindezt onnan tudjuk, hogy a szóbeszéd nem kerülte el az éberséget komolyan vevő párttitkár, Kertész József figyelmét, aki jelentést írt a jelenésről, majd elküldte azt a budapesti pártbizottságnak. (A jelentést és a jelen cikk forrásául szolgáló írást Rácz Attila tette közzé még 2007-ben, itt olvasható az Archívnet oldalán.)

A csepeli Magyar Posztógyár épülete
A csepeli Magyar Posztógyár épületeFortepan / Szilvási hagyaték

Az 1957. július 12-én íródott jelentés (a dátumozás különös, hiszen „F. hó 18-án”, azaz folyó hó, július 18-án történt eseményekről szól!) nem vette félvállról a „klerikális reakció” ténykedését: már korábban beszámolt arról, hogy a fonodában olyan hírek terjednek, hogy „lebuktattak egy papot, aki egy apácával járt agitálni házról házra”, továbbá „Kádár elvtárs [1956. november 1-jén] disszidált, elhagyta az ország területét”. Mindez azonban semmiség az égből aláereszkedő, meztelen, nagy szakállú Jézushoz képest, aki, ha tovább olvassuk a dokumentumot, kiderül: Bugyi község egyéb pontjain is megjelent.

A különböző gyárak, üzemek és intézmények területére kihelyezett párttitkárok figyelmét nem sok minden kerülte el, egy ilyen jelenés pedig végképp nem. A rendszer igyekezett ellenőrizni az állampolgárok minden tevékenységét, gondolatait és veszélyesnek ítélt cselekedeteit: ügynököket szerveztek be, akik jelentésekben tárták feletteseik elé az aggodalomra okot adható mozzanatokat. Sokszor azt írták, amit feletteseik látni akartak; nem tudni, Kertész József kivételes humorérzékéről tett-e tanúbizonyságot, vagy tényleg komolyan véve munkáját írta-e meg a jelentést, esetleg a tréfás kedvű alkalmazottak húzták-e csőbe. Mindenesetre igen alapos volt, amikor feletteseinek beszámolt, mivel a jelentés így folytatódik:

A pártbizottsági jelentés szerint Jézus egy kenyeret sütő asszonynál is megjelent
A pártbizottsági jelentés szerint Jézus egy kenyeret sütő asszonynál is megjelentFortepan / Balla Zoltán

Egy kenyeret sütő asszonynál is megjelent

„Egy másik helyen egy kenyeret sütő asszonynál jelent meg, és azt mondta az asszonynak, hogy vegye ki a kenyeret a kemencéből, aki nem akarta kivenni, mert nem telt le a sütés ideje, mire mégis engedelmeskedett, kivette a kenyeret és felvágta, aminek a belsejében bél helyett egy búzakalász volt. Jézus utasítására megszámolta a búzakalász szemeit, amire azt mondta a Jézus, hogy a világon csak annyi ember marad meg, amennyi búzaszem volt a kalászban.”

A klerikális reakció rémhíre

Kertész arról is beszámolt, hogy a fésűsfonoda dolgozói a hírek hatására éjszaka nem merték nyitva hagyni az ablakot, és a Bibliára hivatkozva arról beszéltek, hogy az emberiség nem fogja megérni a 2000-ik évet. (Nos, ezt azóta cáfolhatjuk.) A helyzet komolyságát jelzi, hogy ez utóbbi kérdés még egy értekezleten is előkerült, de szerencsére akadt, aki cáfolta: egy bizonyos Győri elvtárs „úgy válaszolta meg, ilyennel ne foglalkozzanak, mert ez lehetetlen, ez a klerikális reakció újabb rémhíre.”

Megbeszélték a pártbizottsági ülésen

A jelentés ezek után kitér arra, hogy a dolgozók elégedetlenkednek a fizetésükkel és a beosztásukkal, majd megnyugtatásul közli a budapesti illetékes elvtársakkal, hogy „a rémhírt Jézus megjelenésével kapcsolatban megbeszéltük a PB ülésén, olyan formában, hogy ha ezzel az elvtársak találkoznak, magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy ez a klerikális reakció által lett elterjesztve, ilyen nem fordulhat elő. A párttagság magyarázza meg a dolgozók előtt, hogy miért terjesztenek ilyen és ehhez hasonló dolgokat.”

A küldetés sikeresen zárult, hiszen Kertész József utóbb, augusztus 15-én ceruzával ráírta a lapra: „Jelentve lett a BP-i PB-nek. Ezenkívül a posztógyári pártnapon a dolog meg lett cáfolva.” Valószínűleg nem is lett komolyabb következménye a szóbeszédnek, a vallás azonban a Kádár-rendszer végéig kényes téma maradt. (Borítókép: Fortepan / Magyar Rendőr)

Ha szívesen olvasnál arról, hogyan szervezték be az ügynököket, és miként hatott a besúgás az érintettek lelkivilágára, az alábbi cikkünket ajánljuk:

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek