indul a bakterház

A film ikonikus jelenetei, parádés szereposztása és szállóigévé lett sorai („Oszt kendnek is sűrű a levese?”) miatt méltán a magyar nézők egyik nagy kedvence a mai napig. A mindössze 66 perces tévéfilm szinte minden egyes jelenete kultikussá vált, s generációk nőttek fel az égetnivalóan rossz, ám kétségkívül eredeti módon fogalmazó Regős Bendegúz kalandjainak filmváltozatán. A szereposztás legalább annyiban hozzájárult a sikerhez, mint a nyelvi és a képernyős humor: a Bendegúzt alakító Olvasztó Imre, Koltai Róbert a bakter szerepében, a Csámpás Rozit megformáló Pécsi Ildikó, a Horváth Teri alakította Banya és a nem kevésbé karakteres és kacagtató mellékszereplők (a Haumann Péter által megformált Patás vagy a Szilágyi István által játszott piócás ember) jeleneteinek humora kortalan, és kicsit az örök nagy magyar valóságot is leképezik.

Bendegúz, a népmesei hős

Pedig Rideg Sándor könyvének 1943-as megjelenését nem fogadta kitörő lelkesedéssel a korabeli kritika. „Egy magára nem talált író felvett, megjátszott hangja ”, fanyalgott a Protestáns Szemle kritikusa , aki „értelmetlen burleszk-komikum”-nak tartotta a cselekményt. Az ötvenes-hatvanas években a hivatalos irodalompolitika is értékelni kezdte Rideg népies humorát és önéletrajzi szálaktól sem mentes történetét. Bendegúz, akárcsak egy népmesei hős, a maga szerény eszközeivel próbál igazságot szolgáltatni a világban, amely, ha lehántjuk a komikumot, meglehetősen szikár és vigasztalan: gyerekmunka, éhezés, bántalmazás és kilátástalanság jellemzi, az égetnivalóan rossz Bendegúzt azonban humorérzéke megvédi attól, hogy magába zuhanjon.

„Téged keresnek”

A film főszereplője, a forgatáskor 13 éves Olvasztó Imre valósággal eggyé vált Bendegúz alakjával. Olvasztó nem mindennapi módon nyerte el Bendegúz szerepét. Az alkotók leveleket küldtek az ország számos iskolájába, köztük a Pest megyei Szentlőrinckátára is, ahol Olvasztó gyakori vendég volt az igazgatói irodában.

Olvasztó jelentkezett a forgatásra, ahol az alkotóknak 3500 Bendegúz-jelölt közül kellett kiválasztaniuk a legalkalmasabbat. „Nagyon sok feladat volt, még tarlón is kellett rohangálnunk, meg fára másznunk” – emlékezett vissza 2010-ben egy interjúban. „A végén már csak tizen-egynéhányan maradtunk, de nem tudták eldönteni, ki legyen Bendegúz. Erre Mihályfy Sándor rendező megkérdezte, ki meri őt fenéken billenteni. Senki nem jelentkezett, én meg jól seggbe rúgtam szegény embert, így dőlt el, hogy én kapom a szerepet.”

Olvasztó Imrét nevelőszülők nevelték, és a tájszólása is valódi volt; igaz, később, középiskolásként megpróbálta levetkőzni, mert sokat bántották miatta. Olvasztó a film szinte minden szereplőjével jóban volt, Koltai Róberttel később is tartották a kapcsolatot. A Banyát alakító Horváth Terivel azonban nem igazán találta a hangot: amikor a színésznő bemutatkozott, hogy ő lesz a banya, azt válaszolta neki: „Úgy is tetszik kinézni.”

Emlékezetes csata a gombócokkal

A forgatás Ócsán, a falumúzeumban és Szalkszentmárton határában zajlott. Ez utóbbi helyen, a Kunszentmiklós–Tass–Dunapataj vasútvonal egykori Csabony megállóhelyén állt a bakterház. A forgatás talán legemlékezetesebb jelenete a gombócevés és -dobálás volt, amelyet a rendező kérésére többször is meg kellett ismételni, így a színészek a harmadik körre már undorral néztek a gombócokra, és arra is, aki eléjük hozta azokat. Koltai Róbertnek pedig kis híján a szeme világa bánta a gombócos csatát: „A kellékes lefagyasztotta a friss gombócokat, mondván, jó lesz majd egy hét múlva. Az egy hétből kettő lett, s a kéthetes, kemény gombócokkal kezdtünk dobálózni. Elragadt bennünket a hév, és nagyon eltaláltam Koltai szemét. Egyszerre kifeküdt, de valahogy négykézláb kimászott az épületből” – mondta el Olvasztó Imre a már említett interjúban.

A bakterház összedől

Ebből aztán kisebbfajta pánik is kialakult. A műszakiakkal ugyanis úgy egyeztek meg, hogy ha Koltai kimegy az épületből, ők elkezdik összedönteni a házat. A Koltai szemét ért találat miatt azonban erre hamarabb sor került a tervezettnél. „Dőlni kezdett a bakterház. Porfelhő, odabent pánik – ugyanis nem volt megbeszélve, hogy ebből a pozícióból hova meneküljenek. Csoda, hogy nem történt komoly baleset. Én tudtam, hogy megvakultam, mert, bár a bal szememet találta el, de a jobb szememre sem láttam, mert a prézli belement abba is” – emlékezett vissza Koltai Róbert Sose halok meg? című könyvében. De a Patás döglött lova is okozott némi bonyodalmat a forgatáson, mert olyan kevés altatót kapott, hogy fölkelt, és kiballagott a képből. (Végül a kellékesek addig oltogatták, amíg hatott az altató.)

Az Indul a bakterház sikere

Az Indul a bakterház könyv alakban valószínűleg soha nem lett volna olyan népszerű, mint filmes adaptációja. Bendegúz, Csámpás Rozi, a bakter és a többiek igazán a televízió képernyőjén keltek életre. Schwajda György remek érzékkel tartotta meg és írta át Bendegúz szófordulatait, a remek szereposztás, a burleszkekből ismert trükkök (lassítás, gyorsítás) és a zseniális, szállóigévé lett szófordulatok egyaránt hozzájárultak a sikerhez. Koltai Róbert a film sikerével akkor szembesült – mint egy televíziós műsorban elmondta –, amikor egy lakótelepen hazafelé sétálva mindenhonnan nevetést hallott. Hazaérve kiderült: aznap mutatták be az Indul a bakterházat a televízióban.

Olvasztó Imre tragédiája

A film főszereplője, Olvasztó Imre a film megjelenése után még úgy érezte, színészkedni fog felnőttként is, később azonban meggondolta magát. Többen próbálták a színészet felé terelgetni, ő azonban látta annak árnyoldalait is: „Nem akartam több lenni, mint ami vagyok” – nyilatkozta. Vízvezeték-szerelőnek tanult, hőszigetelő lett, majd a nyomdaiparban helyezkedett el. „Gyerekkoromban megfogadtam, ha nekem családom lesz, úgy vigyázok rájuk, mint a tűzre. Mint a szemem világára” – nyilatkozta 1997-ben, de ígérete ellenére 2013-ban, alig 46 éves korában magánéleti problémái miatt (felesége válni akart tőle) öngyilkosságot követett el. Négy gyermeket hagyott hátra, köztük Bendegúzt, aki nevét a film tiszteletére kapta.