Itt történt az első hazai bankrablás, ami felért egy rossz viccel

fortepan 124037

Visszatekintve a múltba néhány történet sokkal komikusabb arcát mutatja, mint ahogyan azt a korabeliek átélték. Koniorczyk Borbála és Merker Dávid legújabb hosszúlépéskönyvébe csempészett egy kis vidámságot, hogy fővárosunkat ne csak szörnyű tragédiák helyszíneként mutassa be. A múlt századi, városi életet feltáró kötetükben most a körúton túlra merészkedtek, helytörténeti gyűjtésükből mi pedig egy szórakoztató kérdéssort állítottunk össze olvasóink részére.

Hosszúlépés a körúton túl – Séták, titkok, történetek címmel jelent meg az urbanista-szociológus házaspár legújabb könyve, újpestiek, józsefvárosiak, csepeliek és budaiak legnagyobb örömére. A kötet ugyanis ezeknek a városrészeknek a legérdekesebb történeteit foglalja magába. De azok se kedvetlenedjenek el, akik távolabb élnek, egy tatabányai fotelből is ugyanúgy élvezetes Bori és Dávid felfedezőútja, hiszen közös történelmünknek sem a kerületek, sem a városok határai nem szabnak gátat.

1. Melyik városrészben történt az első magyar bankrablás?

„A két jól megtermett, munkásruhát viselő férfi […] 1908 októberének egy szerdáján dél körül belépett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókjába, amely az Árpád út egyik legelegánsabb, két éve felépült szecessziós bérházának földszintjén, hatalmas üvegportálok mögött várta ügyfeleit.” Egyenesen a fiókvezető irodájába mentek, ahol revolverrel fenyegették meg a vezetőt. Az sem érdekelte őket, hogy két sarokkal odébb található a rendőrkapitányság. Mivel nem volt elegendő papírpénz a bankfiókban, így kis pénzeszsákokba csomagolt ezüstérméket zsákmányoltak, amit a fiókvezető előzékenyen segített kihordani a bérkocsihoz. Hogy sikerült-e őket elkapni, azt a könyvből megtudhatod.
1. Melyik városrészben történt az első magyar bankrablás?

2. Mi a mai neve a Tisza Kálmán térnek?

A premiermozik mellett a 20. század elején megjelentek a pikáns mozik is. Józsefváros régi Újvásárterének környékén szokatlan arcok bukkantak fel, „egymás után gördültek be az elegáns hintók és a Budapest utcáit egyre inkább ellepő automobilok, amelyekből hangosan nevetgélő társaságok szálltak ki. Elsősorban férfiak gyülekeztek a Tisza Kálmán téren, illetve elvétve néhány hölgy is, sűrűn lefátyolozva, drága bundában, aztán gyorsan beléptek egy utcáról nyíló, elsötétített helyiségbe. Ahogy a hatalmas, de kifejezetten piszkos és kényelmetlen vetítőtermet megtöltötte ez a nagyvilági közönség […] kívülről gondosan bezárták a moziajtókat. A vetítés szigorúan zárt körű volt.” A pornográfiát akkoriban még múló divatnak gondolták, a riportok arról szóltak, hogy a városvezetés hamarosan úgyis megakadályozza a mozik terjedését. Hogy mi volt aznap műsoron, az a könyvből derül csak ki.

3. Milyen kenyeret szolgáltak fel az Illik Halászcsárdában a halászlé mellé?

Az egyik legismertebb – kirándulóhelyként is emlegetett – kerthelyiség volt nyaranta a népszigeti Illik csárda. „Csárdájában Újpest mindennapjainak egyik elmaradhatatlan, mindenki által ismert figurája, Illik Viktor halászmester várta vendégeit évtizedeken át.” A legendás vendéglátóegység közel 100 főt foglalkoztatott, amibe saját halászai is beletartoztak, a szigeten pedig egyszerre 4-5 hatalmas bográcsban rotyogott a halászlé. Az étlap egyszerű volt, egy-két halétel és túrós csusza. József Attila is gyakran megfordult itt.

4. Hányadik kerülete Csepel Budapestnek?

A Tanácsköztársaság napjai alatt Maróti Géza már nemzetközileg elismert művész volt, aki nemrég fejezte be a mexikói operaház belső terein végzett munkáját. A proletárdiktatúra azonban Maróti életét is megváltoztatta, így hirtelen Mexikóváros helyett Csepelen találta magát, ahol az új munkásotthon dísztermének festményein dolgozott. Munkáival egy csipetnyi Mexikót csempészett Magyarországra, a közép-amerikai operaházat díszítő figurákat a helyi viszonyokhoz igazítva újra felidézte. (Kép forrása: Csepeli Munkásotthon / Csepel Színház Facebook-oldala, Fotós: Tibor POLINSZKY potihugmail.com)
4. Hányadik kerülete Csepel Budapestnek?

5. Melyik kerülethez tartozik 1949 óta a Százados úti művésztelep?

Kanczler Katalin szegény családban született Kőbányán. A szerencséjének és egy szociális akciónak köszönhette, hogy Svájcba került, ahol tanulhatott. 1936-ban kezdett színjátszást tanulni, de Egyed Zoltán újságíró volt az, aki felfedezte és aki kitalálta neki a Karády művésznevet. „Karády Katalin karakteres külseje és játéka új színt hozott a magyar filmekbe. Az addig többnyire szende, vékony hangon selypegő női karaktereket felsorakoztató magyar filmipar kezdett megújulni, a női zsánere átalakulása pedig visszatükrözte a nemi szerepek változását a két világháború között.” Csathó Kálmán író-rendező 1938-ban a következőket írta Karády Katalinról: „…Nagyanyáinkat tündérnek nevelték. Ők ehhez tartva élték le életüket. Nem estek ki a szerepükből, eggyé lettek vele. A Karády hősnők a tündéri nagyanyáink unokái, a véres évek gyermekei. A Karády hősnő sebzett és sebző. Démonikus, szűzies és titokzatos. Ő maga sem ismeri a rejtély kulcsát. Olyan a hangja, mint a sötét bársony. Tűz, de sötét. Éget, de nem világít.”
Sajnos nem sikerült a válaszok elmentése. :(
Kérjük próbálja meg újra.

Az értékelésért görgess lejjebb!

Értékelés:

0–1 pont: Ez a tippmix most nem jött be, a könyvet forgatva többet is megtudhatsz Budapest kerületeiről.

2–3 pont: Ezzel már átmennél a vizsgán, reméljük, hogy felcsigáztunk a történetekkel!

4–5 pont: A kérdésekre jól válaszoltál, bízunk benne, hogy a helytörténeti kalandot is legalább annyira élvezted, mint ezt a rövidke felmérőt.

Ha szeretnél többet megtudni a szerzőpárosról, olvasd el első könyvükkel kapcsolatos írásunkat, amelyben őket is bemutatjuk. 

(Borítókép: Fortepan / Lenkey Márton)

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek