18 napon át vánszorgott a jeges vadonban
Alekszej Petrovics Mareszjev 1916-ban látta meg a napvilágot egy Volga menti kisvárosban, Kamisinban, egyszerű parasztcsaládban, négy fiútestvér közül a legfiatalabbként; gyerekkorában gyakran betegeskedett, és sokszor panaszkodott ízületi fájdalomra a lábában, ezért előfordult, hogy idősebb testvérei a karjukban vitték a házuktól négy kilométerre található iskolába és vissza. Miután kitanulta az esztergályosmesterséget, Mareszjev elszegődött munkásnak az orosz Távol-Keleten, az Amur folyó partján felhúzott új város, Komszomolszk építéséhez, azonban hamar megelégelte a nehéz időjárási körülményeket és a kíméletlen, megfeszített munkát.
Úgy döntött, inkább megvalósítja régi álmát, a repülést: jelentkezett a szovjet légierő pilótaképzésére, és egészségi problémái dacára 1940-ben megszerezte a repüléshez szükséges bizonyítványt. A következő évben a német birodalom felrúgta a Molotov−Ribbentrop-paktumot, és hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót, így Mareszjev máris éles háborús helyzetben találta magát. Első bevetésére 1941 augusztusában került sor, a következő tavaszig pedig négy német vadászgépet is sikerült lelőnie.
A szerencse azonban hamarosan elpártolt Mareszjevtől, 1942. április 4-én az ő gépét érte végzetes találat a Novgorodi terület felett, valószínűleg a Luftwaffe legnagyobb pilótaásza, a 48 halálos bevetést végrehajtó Peter Siegler találta el. Mareszjev Jakovlev Jak–1 típusú repülője egyenesen a földbe csapódott, a pilóta mégis túlélte a zuhanást, kikecmergett a gép roncsai közül, és tizennyolc napon át vonszolta magát a jeges, fagyos vadonban, fakérgen és folyóvízen élve, mire visszaért a szovjet csapatok arcvonala mögé (a Komszomolszk építésekor szerzett tapasztalatok ezúttal kivételesen jól jöttek a számára).
Lábak nélkül is folytatta a repülést
Bajtársai rátaláltak, és megmentették az életét, a lábait azonban már nem tudták helyrehozni, a fagyási sérülés miatt térdtől lefelé mindkettőt amputálni kellett; Mareszjev azonban még ekkor sem adta fel, megtanult művégtagokkal járni, és − mintha mi sem lenne természetesebb − ismét jelentkezett szolgálatra. Tizennégy hónappal a baleset után, 1943 júniusában már ismét repülőgép pilótafülkéjében ült, és ugyan társai kezdetben kételkedtek benne, hogy műlábakkal is képes lesz sikeresen felvenni a harcot az ellenséggel, sikeresen és alaposan rájuk cáfolt. Összesen 84 küldetésben vett részt a háború alatt, és 11 Luftwaffe-gépet lőtt ki bizonyíthatóan, ebből hetet a kurszki csatában. Érdemeiért még 1943 augusztusában megkapta országa legmagasabb hadi kitüntetését, a Szovjetunió Hőse címet.
Testi fogyatékossága valószínűleg Mareszjev előnyére vált a repülés során, ugyanis lábak nélkül jelentősen kisebb volt a testsúlya, mint egy egészséges embernek, ezért nagyobb nehézségi gyorsulást bírt ki épségben. Leszerelését követően Mareszjev történelemtudományi diplomát szerzett, és a politika felé fordult (amely már kamaszkora óta érdekelte), belépett a kommunista pártba, és idővel a Legfelsőbb Tanács tagja lett. Politikai funkcionáriusként 1964-ben Magyarországra is ellátogatott, ahol megszemlélte a nevét viselő brigád munkáját a csepeli vasgyárban.
Mareszjev személye köré óriási kultusz épült ki a Szovjetunióban és Oroszországban, történetéből film és regény is született, ő maga azonban utálta a reflektorfényt, egész életében szerény maradt. Érdemeit igyekezett kisebbíteni, egy időskori interjúban úgy nyilatkozott: „Nincs semmi különleges abban, amit tettem. Csak idegesít, hogy legendát csináltak belőlem.” A pilótalegenda 2001-ben hunyt el Moszkvában, 84 éves korában.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
