A nemzetközi és már a magyar hírekben is Cerberus névvel illetett, Európa déli részét érintő hőhullám az első, amelyről sokan név szerint hallanak. Nem az egyetlen ugyanakkor: Szicíliában Khárón, az alvilág révészének nevét kapta a 48 fokos hőséget hozó meleg, Sevilla városa pedig az Othello Jágójáról, a gyilkosról nevezte el a júniusban dúló forróságot, a júliusi hőség neve pedig Xénia.
Egy spanyol város döntött elsőként a meleg kapcsán
A rendszer ismerős lehet: a hurrikánoknak adnak hasonló módszerrel nevet Amerikában. Európában Sevilla városa döntött először úgy 2022-ben, hogy elnevez egy hőhullámot: ez a Zoé volt, a rendszer, amelyet vele bevezettek, pedig a néven túl is besorolta a hőhullámokat. A különböző fokozatba besorolt hőhullámokhoz különböző intézkedéseket is előírnak a spanyol városban – például szabadtéri hűtést vagy kórházi ágyak felszabadítását.
A hőhullámok elnevezésében is van logika: fordított ábécérendben haladnak, a Zoét Jágó (spanyolosan írva Yago), Xénia, Wenceslao és Vega követik.
A spanyol város meg is indokolta, miért tartják fontosnak, hogy mostantól ne csak szimpla kánikuláról kegyen szó, hanem most épp Xéniáról. Az emberek így komolyabban vehetik elképzelésük szerint a hőhullámokat, hasonlóan kezelve azokat, mint ahogyan az amerikaiak tesznek a hurrikánokkal kapcsolatosan.
A sevillaiak elképzelése szerint, ha a hőhullámnak neve is van, akkor azok, akiket leginkább veszélyeztet a forróság, valószínűbb, hogy betartják mindazt, amit tanácsolnak nekik.
Jó, ha meg tudjuk őket különböztetni egymástól
A Meteorológiai Világszervezet ugyanakkor nem tervezi, hogy hivatalosan is bevezesse ezt a névtani rendszert, bár elismerik a spanyolok erőfeszítéseit. A sevillai rendszerben olyan tényezőket vizsgál, mint a nappali maximális hőmérséklet, a páratartalom, az éjszakai hőmérséklet és az előző 30 nap hőmérséklete, amelyek mind kulcsfontosságú meghatározói egy hosszabb hőséges esemény várható egészségügyi hatásainak.
Van még egy indok, amely alátámasztja, hogy a hőhullámoknak saját neve legyen: régen, amíg évente vagy akár többévente egyszer volt igazán forró a hőmérséklet, a hőhullámok olyannyira ritkaságszámba mentek, hogy nem kellett nekik név. Most viszont mindennapjaink részévé váltak a globális felmelegedés eredményeképp. Az elnevezések segíthetnek abban, hogy az egyik hőhullámot az azt közvetlenül követő másiktól el tudjuk különíteni, és fel tudjunk készülni arra, hogy ismét egészséget veszélyeztető időjárási jelenség érkezik.
Tavaly a becslések szerint 62 ezer ember életét oltotta ki a kánikula
– azt egyelőre nem lehet tudni, milyen emberéletekben kifejezhető haszna lehet ennek a rendszernek.
Cerberus, a hőhullám, egy félreértés műve
Hogy kerül Pilátus a krédóba, azaz Cerberus az időjárás-jelentésekbe? Furcsa, de tény, hogy egy olasz időjárás-előrejelző oldal adta a nevet – nem is egy hőhullámnak, hanem egy anticiklonnak –, amit aztán valaki tévesen az olasz meteorológiai szolgálatnak tulajdonított. Ez a verzió futótűzként terjedt el, ma pedig már mindenféle forrásmegjelölés nélkül, összefoglaló néven Cerberusként hivatkoznak a cikkek az európai hőhullámokra.
Bármelyik nevén is nevezzük, az biztos, hogy a hőhullámok testünkre gyakorolt hatásai tagadhatatlanok: fontos, hogy megtegyél mindent annak érdekében, hogy ezeket minimalizálhasd.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
