18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

A kivégzés gyakoribb, mint hinnéd: ebben az 5 országban hajtották végre a legtöbbet

GettyImages-1245609975

Lefejezés, akasztás, méreginjekció és golyó általi halál: az Amnesty International szerint ezeket a kivégzési módszereket alkalmazták 2021-ben azok az országok, amelyekben a halálbüntetés még a 21. században is létezik.

Európában Fehéroroszország az egyetlen állam, amely még alkalmazza a halálbüntetést, hiba lenne azonban azt hinni, hogy a civilizáltabbnak, fejlettebbnek gondolt területeken nem tartották meg ezt a büntetési formát. 

Jó példa az Amerikai Egyesült Államok vagy Japán, ahol még mindig ragaszkodnak a halálbüntetéshez.

Afrika, Ázsia és Dél-Amerika számos országa is ugyanígy tesz, és nem is csak előrelépések történnek a halálbüntetés terén – Afganisztán például a tálib hatalomátvételt követően a közelmúltban visszatért a nyilvános kivégzések gyakorlatához.

A kivégzések száma máig magas

Sok esetben pontos statisztika nem is áll rendelkezésre azzal kapcsolatosan, hogy mely országban hány elítéltet végeztek ki: Kínában, ahol feltehetően a legtöbb kivégzést hajtják végre, például lehetetlen megtudni, pontosan hány ember hal így szörnyű halált.

A tavalyi év statisztikái egyelőre nem elérhetők, de 2021-gyel kapcsolatosan a halálbüntetések alakulását követő Amnesty International a következőket állapította meg a végrehajtott kivégzések számáról:

  • A világon legalább 579 kivégzést hajtottak végre 2021-ben.
  • A legtöbbet Kínában végezték el.
  • Irán, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Szíria végezte a legtöbb kivégzést Kína után, ebben a sorrendben.
  • Kínát nem számítva Irán, Egyiptom és Szaúd-Arábia hajtotta végre az ismert kivégzések 80 százalékát.

A kivégzések száma 2015-ben még az ezret is meghaladta, de az utóbbi években bőven alatta marad az ezres értéknek is, ugyanakkor számottevő csökkenés már nem tapasztalható.

Az ártatlan iráni tüntetők kivégzései miatt világszerte zajlanak a tüntetések: az ő haláluk teljesen értelmetlen és igazságtalan is egyben
Az ártatlan iráni tüntetők kivégzései miatt világszerte zajlanak a tüntetések: az ő haláluk teljesen értelmetlen és igazságtalan is egybenSOPA Images / Getty Images Hungary

A halálbüntetés nem hoz hasznot, csak bajt

Persze vannak olyan bűnök, amelyek a lehető legsúlyosabb büntetésért kiáltanak, de a halálbüntetéssel mégis van néhány komoly probléma, amelyek miatt az Amnesty International és más jogvédő szervezetek is azt szorgalmazzák, hogy többé ne alkalmazzák. A világ azon országain túl, amelyek mindenféle formájában elutasítják a halálbüntetést,

léteznek olyan országok is, amelyekben bár létezik a lehetőség, de a gyakorlatban nem alkalmazzák

– és vannak olyan államok, köztük a fent említettek, amelyek máig használják ezt a büntetési formát.

A következő ellenérveket lehet felsoroltatni a halálbüntetéssel kapcsolatban:

  • Visszavonhatatlan, ha utólag derül fény a kivégzett ártatlanságára, nem tehet semmit az igazságszolgáltatás.
  • Nincsen visszatartó ereje.
  • Általában olyan országok alkalmazzák, amelyekben az igazságszolgáltatás működése messze áll a tökéletestől.
  • Diszkriminatív, általában azokat sújtja, aki nehezebb társadalmi helyzetből érkeznek vagy kisebbségekhez tartoznak.
  • Könnyű politikai eszközként használni, amit az ellenzék elnyomása érdekében vetnek be.
Amerikában a halálsorokon várják az elítéltek, mikor végzik ki őket
Amerikában a halálsorokon várják az elítéltek, mikor végzik ki őketslobo / Getty Images Hungary

Így lehet belőle a megfélemlítés eszköze

A legszörnyűbb, kivégzésekkel kapcsolatos hírek az utóbbi hónapokban Iránból és Afganisztánból érkeztek. Iránban szeptember óta tartanak azok a tüntetések, melyek sorozatát Mahsza Amini halála hívta életre. A fiatal nőt letartóztatták, mert nem megfelelően viselte hidzsábját, majd a rendőrségi őrizetben életét vesztette. 

Ez akkora felháborodást keltett, hogy azóta sem tudnak véget vetni az országban a tiltakozásoknak, melyek sorához számos sportoló, például a katari vb-n is szereplő futballválogatott tagjai is csatlakoztak.

A sportolóknak „csak” fenyegetések jutnak ezért cserébe, azonban egyes tüntetőket már kivégeztek. A kivégzések brutális részleteit meg is mutatják a nagyvilágnak, hogy minden iráni pontosan tudja, mit kockáztat akkor, amikor alapvető jogokért harcol.

Afganisztánban a lassan másfél éve hatalomra került tálibok a nyilvános kivégzés eszközeit vették elő annak érdekében, hogy szigorú törvényeiket betartassák. A nőknek a teljes elnyomás jut, nem mehetnek parkokba, nem dolgozhatnak, és az egyetemekről is kitiltották őket, a halálos ítéletek nyilvános végrehajtása pedig egy újabb eszköz az elnyomók kezében. A halálbüntetésekről mégis ritkán esik szó ebben a kontextusban – inkább az olyan szenzációhajhász megközelítés a jellemző, mint a halálsoron több mint egy évtizedet eltöltött, első nyíltan transznemű emberként kivégzett Amber McLaughlin történetének bemutatása. Pedig a halálbüntetés nemcsak egy furcsaság, amelyről érdekes írni, hanem olyan probléma, amely ellen küzdeni kell.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra