Rákkeltőnek tartják, mégis elkerülhetetlen lehet sokak kertjében

GettyImages-1174599995

A gyomok elleni küzdelem igazi szélmalomharccá válhat a kertben, ezért felmerülhet, hogy érdemes-e gyomirtót használni.

Az olyan agresszíven terjedő gyomok, mint a muhar, a parlagfű vagy a tarack, könnyen elvehetik a kertészkedés örömét, hiszen ha nem foglalkozol velük, vagy nem megfelelő módon lépsz fel ellenük, tömegesen lephetik el a kertet. Utánajártunk, hogy milyen valóban hatékony megoldások vannak a gyomoktól való megszabadulásra, és milyen pró és kontra érvek szólnak a vegyszeres gyomirtók mellett és ellen.

Melyek hazánkban a leggyakoribb gyomok, és hogyan terjednek?

Megyeri Szabolcs kertészmérnök a Dívány kérdésére elmondta, a gyomnövények jelenléte károsan befolyásolja a terméshozamot, hiszen elszívják a talajból a vizet és a tápanyagokat, sőt olykor a fényt is elveszik a haszonnövényektől. „Az egyéves gyomok kevésbé agresszívek, könnyen irthatóak, de igen bosszantóak.” Ezeket az alábbi négy kategóriába sorolják:

  • T1: ősszel kelő, áttelelő, kora tavaszi egyéves gyomok (pl. tyúkhúr, pásztortáska)
  • T2: ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyéves gyomok (pl. pipacs)
  • T3: tavasszal csírázó, nyár eleji egyéves gyomok (pl. mezei tarsóka)
  • T4: tavasszal csírázó, nyárutói egyéves gyomok
A tarackbúza az egyik legnehezebben kiirtható gyom, amely sok bosszúságot okoz a kertekben
A tarackbúza az egyik legnehezebben kiirtható gyom, amely sok bosszúságot okoz a kertekbenVictoria Moloman / Getty Images Hungary

A szakember szerint az utóbbiak jól viselik a nyári szárazságot, és magjaik könnyen terjednek. Általánosságban elmondható, hogy a gyomok a széllel, madarak útján, munkagépekre tapadva, vagy a talaj felszíni bolygatásával is elterjedhetnek, majd könnyen ki is csíráznak. Ha pedig egyszer felütik valahol a fejüket, nehéz kiirtani őket.

A tarackok még aprítás után is képesek fennmaradni.

Ami a T4-es kategóriát illeti, idesorolható a disznóparéjfélék családjába tartozó fehér libatop (Chenopodium album), a szőrős disznóparéj (Amaranthus retroflexus), illetve az allergén parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is. A parlagfű kapcsán fontos megjegyezni, hogy a növény elleni védekezést jogszabály írja elő, mely szerint már a virágbimbók kialakulását is meg kell akadályozni.

Hogyan lehet védekezni a gyomok ellen?

Ha nem akarsz gyomirtót használni, akkor Megyeri Szabolcs azt tanácsolja, hogy csakis megbízható forrásból vásárolj vetőmagot, amely nem szennyezett gyommagvakkal, figyelj oda a növények megfelelő társítására, illetve alkalmazz gyepszellőztetést vagy talajtakarást (ami lehet kavics, mulcs vagy geotextília is).

„Ha még csak elszórtan tapasztaljuk a gyomokat a kertünkben, érdemes mechanikai módon, kézzel, gyökerestől eltávolítani azokat. A talaj rendszeres kapálása, forgatása is megoldást jelenthet, de érdemes mérlegelni, hiszen a talaj felső rétegében található mikroszervezetek hasznosak, és a bolygatást kevésbé tűrik. A mélyebb gyökerek könnyen kiszedhetőek gyomkiszúróval” – magyarázta a kertészmérnök.

Mint mondta, egyes gyomnövények – mint az elterülő tyúkhúr (Stellaria media) – ugyanakkor akár hasznosak is lehetnek, hiszen segíthetnek megelőzni a talaj felső rétegének kiszáradását. Ha később szeretnél megszabadulni tőle, ezt a növényfajt a fűnyírás jól ritkítja.

Amennyiben a gyomirtó szerekben látod az egyetlen kiutat, lehetőség szerint az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett készítményeket, természetes eredetű anyagokat helyezd előtérbe. Erre a célra alkalmas az ecetes vagy sós víz is, amelyektől a gyomok kiszáradnak.

A mulcsozás megakadályozza a gyomok növekedését
A mulcsozás megakadályozza a gyomok növekedésétLarisa Stefanuyk / Getty Images Hungary

Mit kell tudni a vegyszeres gyomirtásról?

A kertészmérnök szerint a vegyszeres védekezésnél arra kell törekedni, hogy az a termőtalaj és a kultúrnövények károsítása nélkül történjen.

„Totális gyomirtást is alkalmazhatunk, például glifozát hatóanyaggal, amely hatékonyan irtja az agresszívabb gyomokat is. A felszívódó hatású készítmények képesek a mélyebb gyökerű, évelő, tarackos gyomnövényeket is irtani, ha azokat magára a gyomnövényre permetezzük.”

A növényvédő szerek hatását több tényező is befolyásolja, mint a növény fejlettségi állapota, vagy az hogy, milyen gyökérzettel rendelkezik, és mennyire terjedt el az adott területen, de nem elhanyagolható tényező az sem, hogy egy- vagy kétszikű, netán egynyári vagy évelő gyomról van-e szó.

A gyomirtó szer, vagyis herbicid kijuttatására többféle forgatókönyv létezik. Az egyik legkézenfekvőbb a vetés vagy palántázás előtti úgynevezett pre-planting (PP) kezelés. Ha már a vetés után vagy, de a növények még nem keltek ki, akkor preemergens kezelésről lehet beszélni, amely sok csapadékot is igényel. Ha pedig a gyomok a kultúrnövények mellett vannak jelen, akkor állománykezelést kell végezni – ez a posztemergens (röviden POST) kezelés.

„Ha mindenképp gyomirtót szeretnénk használni, vagy indokolt, akkor a készítmény előírásainak betartása mellett alkalmazzuk. A megfelelő dózis és az előírt védőfelszerelés használatával az emberi egészséget nem fenyegeti” – vélekedett a szakember.

Permetezésnél viszont figyelembe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, amelynek el kell telnie a permetezés és a betakarítás között. Ez idő alatt a növényvédő szer kifejti hatását, és le tud bomlani oly határértékig, hogy ne legyen káros az egészségre.

Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a gyomirtók alkalmazása komoly körültekintést igényel
Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a gyomirtók alkalmazása komoly körültekintést igényel

Fontos még, hogy házi kedvencek vagy gyerekek ne legyenek jelen a permetezéskor, illetve a készítmények tárolásánál is körültekintően kell eljárni. Lényeges szempont lehet a hatóanyag típusa is, hiszen a kontaktkészítményeket lemossa az eső, a felszívódó szerek pedig 10 Celsius-fok alatti hőmérsékleten nem fejtik ki hatásukat.

„A haszonnövény és a gyomnövény fejlettségi állapotán túl tehát a környezetet, hőmérsékletet is figyelembe kell vennünk. 25 fok felett egyes permetszerek perzselhetnek, károsíthatják a haszonnövényünket, és fitotoxikus tüneteket okozhatnak” – tette hozzá a szakember.

Milyen veszélyei lehetnek a gyomirtók használatának?

Arról, hogy a vegyszeres gyomirtók használatának van-e biztonságos dózisa, eltérnek a vélemények. A GMWatch nevű szervezet nemrégiben tette közzé a neves Cold Spring Harbor Laboratory kutatóinak munkáját, akik bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a világ talán legismertebb, legtöbbet kutatott és vitatott növényvédő szeréből, a gifozátból és származékaiból nincs veszélytelen dózis.

Egy másik tanulmány megállapítja többek között, hogy a várandós anyák szervezetében az utóbbi években a gyomirtószer-maradványok előfordulása és mennyisége is jelentősen növekedett.

„A Magyarországon is évi 1600 tonna mennyiségben használt szer lényegében és egyszerűsítve rákkeltő, a veszély pedig arányos a szervezetbe kerülő anyag mennyiségével. Nagyon hasonló eredményeket hoztak korábban a különböző rovarirtó szerekkel és más növényvédő szerekkel végzett kutatások is” – írta közleményében a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra