gyógyszertár kígyó

A kígyó szimbóluma többféle, egymásnak ellentmondó értelemmel bír a nyugati kultúrkörben: a keresztény hagyományban egyebek mellett az Évát megkísértő Luciferrel hozzák összefüggésbe, ugyanakkor említett, botra feltekeredő alakjában egyértelműen a gyógyítás, az orvoslás jelképének számít. Utóbbi eredetét a görög mitológiában találjuk, méghozzá Aszklépiosz, a gyógyítás istenének történetében.

Kivágták halott anyja méhéből, zseniális orvos lett belőle

A mítosz szerint Aszklépiosz Apollón isten és szeretője, Korónisz nimfa gyermeke volt, és már születése sem sikerült túlságosan egyszerűre: Korónisz megcsalta Apollónt, aki elpanaszolta a galádságot ikertestvérének, Artemisz istennőnek. Artemisz – a Hold, a vadászat és az íjászat istennője – bosszúból egy teljes tegeznyi nyilat lőtt ki a várandós Koróniszra, majd a szerencsétlen nimfa holttestét máglyára vetette. Szerencsére mielőtt Korónisz teste elégett volna, Apollón megsajnálta születendő gyermeküket, és kivágatta őt a halott édesanya hasából; az újszülött Aszklépiosz Kheirón kentaurhoz került, ő nevelte fel barlangjában és tanította meg a gyógyítás és a varázslás mesterségére a fiút.

Felnőttként Aszklépiosz világhírű sebész lett, hajóorvosként részt vett a legendás Argó utasainak küldetésében, hogy visszaszerezzék az aranygyapjút, azt terjesztették róla, még a halottakat is képes feltámasztani. Utóbbi maga után vonta az istenek haragját – hiszen a természet rendjének megváltoztatását jelentette –, ezért Zeusz egy villámcsapással megölte Aszklépioszt, halála után viszont felemelte magához istenként az Olümposzra, és az Ophiuchus, vagyis Kígyótartó csillagkép alakjában az égre is felhelyezte.

Kígyós bottal gyógyította a betegeket

A legendák szerint ugyanis Aszklépiosz első számú kelléke egy bot volt, melyre egy kígyó, valószínűleg a Balkán-félszigeten és Kis-Ázsiában honos, egész Európa-szerte gyakori erdei sikló (Elaphe longissima) tekeredett rá: a botot mindig magánál tartotta, és a magasba emelte, miközben az orvoslás művészetét gyakorolta. A történet egyes változatai szerint a kígyó megsúgta neki, milyen gyógyszerekkel érdemes kezelnie a beteget, mások úgy tartják, azért éppen a kígyó lett az orvoslás istenének állandó kelléke, mert rendszeresen levedlő bőréről a megújulásra, újjászületésre asszociáltak a korabeli emberek.

Az erdei sikló mindemellett rendkívül nyugodt, békés állat, amely még méregfoggal sem rendelkezik, szívesen felmászik a fára táplálék után leselkedve, így a boton is biztonságban érzi magát, és szívesen tanyázik gyógyvizű források közelében. Az ókori görögök és később a rómaiak is használtak siklókat gyógyításra, a legenda szerint a betegek ágyához helyezték azokat, így befolyással voltak a páciensek álmaira. Másnap reggel kikérdezték a betegeket az álmaikról, majd azok alapján elkészítették a számukra megfelelőnek ítélt gyógyszereket.

Nagyot bakizott az amerikai hadsereg

A botra tekeredő gyógyító erejű kígyó motívuma a héber mondavilágban is megjelenik, az Ószövetség szerint, amikor az Egyiptomból kivonult zsidókat a vadonban mérges kígyók támadták meg, Mózes egy póznára erősített rézkígyót emelt a magasba, mely meggyógyította azokat, akik felnéztek rá. Sokan – például az amerikai katonaság orvosi hadteste is – összetévesztik Aszklépiosz botját egy hasonlóan kinéző szimbólummal, a Hermész istenhez társított caduceusszal, mely egy szárnyas pálca köré tekeredő, egymásba fonódó két kígyó; a két jelkép azonban messze nem azonos egymással, a caduceus nem a gyógyítás, hanem a hírnökök botja, és a kereskedelmet szimbolizálja.