Kutyákkal és macskákkal kapcsolatos kutatásoktól hemzsegnek a szaklapok évtizedek óta, azonban az állatokkal végzett oktatói tevékenység csúcsán az emberszabású majmok állnak. Közülük is kiemelkednek a bonobók, akik még a gyerekeket is lepipálják, persze csak egy bizonyos korig.
Egészen a hatvanas évekig kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy az első, főemlősökkel kapcsolatos kutatásokba belepillanthassunk, bár már Sztálin is kacérkodott az ő alkalmazásukkal, igaz, éppen olyan bizarr módon, ahogy a világ jelentős részéhez állt.
Még a gyerekeknél is szófogadóbbak ezek az állatok
A hatvana-hetvenes években azonban még úgy vélték, hogy a ezek az állatok csak utánozzák a trénereket, ami nem tekinthető beszédnek. Úgy vélték, annak ellenére, hogy hamar kiderült, hogy képesek értelmezni a testbeszédet, a hangszínt, nem jelenti azt, hogy értik is a szavak jelentését.
A legújabb eredmények azonban azt mutatják, hogy vannak közöttük, akik képesek a nyelvtani szabályok alapján értelmezni a hallottakat.
Simon W. Townsend, a Zürichi Egyetem antropológiaprofesszora szerint az állatok és az emberek kommunikációs rendszere között van hasonlóság. Példaként hozza Kokót, a nőstény gorillát, amely képes volt megtanulni az amerikai jelnyelvet. Ezer jelet tudott használni, és több mint kétezer szóval operált. Mindezt azonban csak gondozóival.
Kanzi, az alig pár hete elpusztult bonobó csimpánz olyannyira okos volt, hogy még minecraftozni is megtanult, szókincsét 500-3000 közöttire becsülték. Az is kiderült gondozói számára, hogy ha teljesen ismeretlen mondatokat hall az emberektől, négyből három alkalommal el tudja végezni a tőle kért feladatot, és ezzel
jobban teljesített, mint egy két és fél éves gyerek.
S míg bonobót biztosan nem tarthatsz otthonodban, egy másik, igencsak intelligens állatot igen. A világ legokosabb kutyájára szinte csodaként tekintünk, de a főemlősök mögött messze elmaradt. Chaser mintegy 1000 vezényszót ismert. Mivel alapvetően a kutyák emberekkel való kommunikációja egészen más tőről fakad, Chaserre – ami fajtársaival ellentétben nem robotikusan sajátította el az emberi nyelv megértését, hanem az embergyerekekre és az emberszabásúakra jellemzően, koncepciókra alapozva – joggal mondhatjuk, hogy teljesítménye kiemelkedik az átlagkutyák közül.
Ha kíváncsi vagy, miként vélekedik a kutyák eszéről Csányi Vilmos etológus professzor, itt elolvashatod.
Csányi Vilmos: „Nem Istenben hiszek, hanem az emberben. Roppant érdekes állat!”Neki köszönhetjük, hogy tudjuk, mi az, hogy etológia, és hogy a kutyáink fejében mi lakozhat. Kilencvenhez közel is mindennap dolgozik.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
