gabona kör

Tömegek zarándokoltak el a rejtélyes alakzathoz

A ’90-es évek első felében valódi ufóláz tombolt Magyarországon, sorra jelentek meg a témával foglalkozó „ismeretterjesztő” könyvek, a televízióban a Nulladik típusú találkozások című műsor, a nyomtatott sajtóban az Ufó magazin igyekezett eligazítani a közönséget a lehetséges földönkívüli látogatókkal kapcsolatban. A jelenség 1992 júniusában hágott a tetőpontjára, amikor a Székesfehérvárról kivezető 70-es út mentén Zichyújfalunál egy helikopter pilótája jókora, 36 méter átmérőjű gabonakört pillantott meg az egyik búzatáblában: a furcsa alakzat azonnal felkeltette a helyiek figyelmét, majd a bulvársajtónak köszönhetően országos szenzációvá növekedett.

Érdeklődők hada sereglett ki a búzatáblához, egyesek meditációs gyakorlatokat tartottak a kör közepén, ahol szerintük láthatatlan energiák összpontosultak, mások éjjelente az eget kémlelték, hátha visszatérnek a kör alkotói, sokan pedig különös fényjelenségekről, az égen megjelenő lézercsíkokról és tüzes gömbökről számoltak be a környéken. Természetesen megjelentek a helyszínen az ufológia önjelölt szakértői is, köztük a magát időfizikusnak nevező Kisfaludy György (aki néhány évvel később Az Univerzum Egyháza néven alapított vallási közösséget), és minden kétséget kizáróan megállapították, csakis idegen civilizáció küldöttei állhatnak a furcsa jelenségek hátterében.

Perzselt talaj, titokzatos bitumenkör

Kisfaludy úgy találta, a gabonakör közelében emberi beavatkozásra utaló nyomok nem voltak, a búzaszálak pedig egyenletesen, az óramutató járásával ellentétes irányban dőltek meg, és nem törtek el, ilyet általunk ismert technológiával lehetetlen lenne véghez vinni. Mások arról számoltak be, hogy a fényképezőgépek, kamerák és egyéb elektronikai eszközök a körbe lépve váratlanul felmondják a szolgálatot, majd kisétálva onnét újra működni kezdenek. Kisfaludy még azt is megmagyarázta, milyen céllal került a búzamezőbe a titokzatos kör: az idegenek így próbálnak kommunikálni az emberiséggel, pontosabban a tér szerkezetét igyekeznek elmagyarázni nekünk, és hamarosan újabb, összetettebb körök bukkannak majd fel.

Az ufológusnak igaza lett, a fehérvári gabonakört más hasonló jelenségek követték az ország több pontján, Várpalotán például rejtélyes talajperzselődésre lettek figyelmesek a helyiek, a Hőgyész melletti állami gazdaság területén pedig az aszfalton találtak egy megégett, kör alakú felületet, ahol a bitumen kifolyt a kövek közül, vele párhuzamosan az út két szélén 3,5 méteres ívben elszíneződött a fűsáv. A Székesfehérvár melletti gabonakör idővel kibővült, több elemmel gazdagodott, mígnem a terület tulajdonosa, az Aranybulla Rt. le nem kaszáltatta a búzatáblát.

Az elkövetők a tévében leplezték le magukat

A mindenkit lázban tartó rejtélyes ügy megoldására végül az ország legnépszerűbb tévéműsorában, a Friderikusz Show-ban került sor, melynek szerkesztői levelet kaptak két székesfehérvári fiatalembertől, akik fényképes bizonyítékokkal alátámasztva állították, ők készítették a gabonakört. Dallos Róbert és Takács Gábor 17 éves középiskolások egy újságcikk hatására döntötték el, megtréfálják a parajelenségekre és ufósztorikra fogékony közvéleményt, és alapos terepszemlével választották ki a gabonakör leendő helyszínét: fontos volt, hogy a kiszemelt búzatáblában traktornyomok legyenek, így a gabona megtörése nélkül be tudjanak sétálni annak közepére.

Az akcióra június 8-án éjszaka, a sötétség leple alatt került sor, éjfélkor, miután a közeli autósmozi műsora befejeződött – a két kamasz gondosan ügyelt rá, hogy a mozi vendégei hazamenjenek, és ne maradjon esetleges szemtanú a környéken –, és a vártnál hosszabb ideig, három órán át tartott. A fiatalemberek egyszerű technikával gyártották a „paranormális” alakzatot: egy földbe szúrt karóra kb. 18 méter hosszan spárgát feszítettek ki, majd a madzagot feszesen tartva óvatos lépésekkel kört írtak le a gabonában. Miután a kör elkészült, a sáv szélétől a karó felé haladva csigavonalban, egymás mellett haladva döntötték le a búzaszálakat; a munka befejeztével a traktornyomon keresztül távoztak észrevétlenül a helyszínről.

A búzaszálak azért nem törtek meg, mert a gabona az évnek ebben a szakában még nedves, sok vizet tartalmaz, a szemek sem hullottak ki a kalászból – az „elkövetők” természetesen, éppen emiatt, szándékosan választották a kora júniusi dátumot is. Meglepetésükre majdnem két hétnek kellett eltelnie, mire egy szerencsés véletlennek – az említett helikopteres repülésnek – köszönhetően felfedezték alkotásukat, időközben még jókora vihar is kerekedett a környéken, de szerencsére nem mosta el a kört.

Az ufószakértők nem törődtek bele a vereségbe

Dallost és Takácsot a műsorvezető a stúdióban szembesítette az említett Kisfaludyval és az ország talán legjelentősebb ufológusával, Hargitai Károllyal: utóbbi azt próbálta bizonygatni, hogy a világszerte felfedezett gabonaköröknek csupán 10 százalékáról derül ki a csalás ténye, míg előbbi szaktekintély hazugsággal vádolta a két középiskolást, továbbra is azt állítva, kizárólag földönkívüliek műve lehetett a titokzatos kör. A búzatábla tulajdonosai kevésbé voltak szkeptikusak a két fiú állításával szemben, több millió forintos károkozásért beperelték az elkövetőket – a perköltségeket, csakúgy, mint a végül megállapított fejenként 5000 forintos kártérítést a Friderikusz produkció állta nagylelkűen.

A magyar ufológusközösség nem nyugodott bele az átverésbe, egy évvel később kihívást intéztek a két fiatalemberhez, ismételjék meg, ezúttal szemtanúk előtt a gabonakör elkészítését, Dallos és Takács azonban – arra hivatkozva, hogy éppen az érettségi köti le minden idejüket – visszautasították a kihívást. A frappáns diákcsínynek a szkeptikus közösségben is híre ment, a Magyar Szkeptikus Társaság tiszteletbeli tagjává fogadta a két elkövetőt, az Uri Geller és más parapszichológusok, távgyógyítók lebuktatásával híressé vált kanadai illuzionista, James Randi alapítványa pedig 300 dolláros különdíjjal jutalmazta őket.