függőség élelmiszer

A függőséget okozó „szer” pedig nem más, mint a többszörösen feldolgozott élelmiszer, ami azon túl, hogy árt az egészségünknek, egyes embereknél képes akár olyan viselkedést is kiváltani, ami megfelel a szerhasználati zavar kritériumának. Éppen ezért a szakemberek azt szeretnék, ha egyes élelmiszereket hivatalosan is függőséget okozó termékké nyilvánítanának.

Függőséget és viselkedési zavart okoznak

A közelmúltban a többszörösen feldolgozott élelmiszerek kapcsán elvégzett vizsgálatok azt bizonyították, hogy az olyan termékek, mint például a fagylalt, a szénsavas italok és a készételek összefüggésbe hozhatók az egészségi állapot megromlásával, beleértve a daganatos megbetegedéseket, a súlygyarapodást és a szívbetegségek fokozott kockázatát is. A termékek globális fogyasztása mértéktelen szintet öltött, tapasztalatok szerint az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban az átlagos étrend több mint felét teszik ki.

Azok a viselkedésmódok, amelyek eleget tesznek ennek a kritériumnak, a következők: intenzív sóvárgás, elvonási tünetek, kevésbé kontrollált fogyasztás és folyamatos használat az olyan következmények ellenére is, mint az elhízás, a falási zavarok, a rosszabb fizikai és mentális egészség, valamint az alacsonyabb életminőség.

Az agyunkat is képesek irányítani ezek az élelmiszerek

Egy legutóbb végzett, 36 országból származó 281 tanulmány elemzése kimutatta, hogy a „többszörösen feldolgozott élelmiszer-függőség” a becslések szerint a felnőttek 14 százalékát érinti, de már a gyermek 12 százalékánál is előfordul.

A szakemberek úgy vélik, hogy ha egyes magas szénhidrát- és zsírtartalmú élelmiszereket hivatalosan is a „függőséget okozó” kategóriába sorolnának, az hozzájárulhatna az egészség javításához társadalmi, klinikai és politikai szinten egyaránt. Ugyanis azáltal, hogy elismerjük, hogy bizonyos típusú feldolgozott élelmiszerek függőséget okozó anyagokat tartalmaznak, globálisan is segíthetjük az emberek egészségi állapotának javulását.

Elgondolkodtató továbbá, hogy amerikai, brazil és spanyol kutatók is azt állítják, hogy a finomított szénhidrátok, illetve zsírok hasonló extracelluláris, vagyis sejten kívüli dopaminszintet idéznek elő az agyban, mint a függőséget okozó anyagok, például a nikotin és az alkohol esetében.

A szerzők hozzátették, fontos jelentősége van annak is, hogy az említett élelmiszerekben lévő szénhidrátok és zsírok milyen gyorsan jutnak el a bélbe, hiszen ez is szerepet játszhat abban, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a függőség kialakulásához.

Nagy jelentőségük van az élelmiszer-adalékanyagoknak is, melyek szintén hozzájárulhatnak a többszörösen feldolgozott élelmiszer-függőség kialakulásához. Bár ezek az adalékanyagok, amelyeket az íz és a „szájérzet javítása érdekében” adnak az ételekhez, nem valószínű, hogy önmagukban függőséget okoznának, de megsokszorozhatják a kalóriák hatását a bélben.