férfi ékszer

Sietve kell megjegyezni ezen a ponton, hogy ékszer és divatékszer vagy bizsu között nagy űr tátong, és ezek csak egymás nagyon távoli rokonai.

Az utóbbi idők aktuális trendjei a férfiak szemét is egyre nyitogatják nyakláncok, pecsétgyűrűk és egyéb hívságok irányába, amik kétségkívül teljessé tudnak tenni egy adott stílusú outfitet. A nőknek még egyszerűbb dolga van: ott a fülbevaló, a nyaklánc, a gyűrű, a karkötő, a bokalánc és még a piercingek is. De ezek elsősorban kiegészítők, divatékszerek, netán bizsuk. A továbbiak tárgyalásához ezért érdemes szűkíteni a kört. Ez mind nem ékszer, és még a bizsu sem az.

A bizsu

Valódi ékszert viselni régen a tehetős réteg privilégiuma volt, így akik azt nem engedhették meg maguknak, de az esztétikájához vagy a felsőbb osztályhoz közelebb kívánták magukat érezni, utánzatokat, „hamis”, azaz nem igazi nemesfém vagy drágakő csecsebecsékkel ékeskedtek. Egészen Coco Chanel újszerű felfogásáig a bizsu uralkodó megítélése nem volt nagyon kedvező. A fordulat óta a bizsu önmagáért kedvelt és fontos kiegészítő. Mindez azonban elsősorban a női divatot érintette, így abban nagyobb múltja is van a divatékszereknek. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy míg női bizsu esetében találni olyan darabokat, amelyek emelik a látvány esztétikai értékét és lehetnek ékei vagy díszei a nőnek, addig férfibizsuból ilyet még mindig csak keveset találni. A gumi, bőr vagy gyöngy karkötő „buli”, a bőrszíjon lógó cápafog nyaklánc „gizda”, a gyémántnak tetsző kő a fülben „cool” és határozott stílusjegy, de leginkább csak bizonyos korig. Az ékszer az valami teljesen más.

Férfiékszerek

A férfin ékszer lehet például egy szép pár mandzsettagomb egy elegáns ingen, vagy egy jó karóra. Egyúttal mindkettő funkcionális, azaz nemcsak öncélúan viselik, hanem szerepük is van, mégis betöltik az ékszer díszítő feladatát is, bár a karórát egyes iskolák bőrszíjjal inkább kiegészítőnek tekintik, és csak nemesfém szíjjal sorolják azokat az ékszerek közé. Ha kicsit megengedőbbek vagyunk, nyugodtan tekinthetünk egy decens bőrszíjas órára is mint a férfimegjelenés ékére, de ebben az esetben tartsuk magunkat az aranyszabályhoz: amilyen az óraszíj, olyan a cipő és az öv bőre is.

Királyi elegancia

Ékszer lehet még esetleg az ingszeg, azaz gomb, extrém esetben a mellénygomb, black tie eseményre pedig a mandzsettagombbal szettben e három. De ehhez azért legalább egy komolyan vett operabáli díszvendégmeghívásra vagy királyi vizitre van szükség. Apropó, király! 2022 novemberében a spanyol király, VI. Fülöp a Bourbon-házból egy barcelonai gálán éppen ilyen gombokat viselt fekete szmoking és csokornyakkendő, valamint fehér ing díszeként. A rubint, zafírt, smaragdot, gyémántot, topázt és ametisztet is felvonultató sárgaarany gombocskákat 18 évvel korábban nászajándékba kapta távoli unokatestvérétől, Dimitri hercegtől. Nem kell ennyire túlzásba sem esni, ezek a kreációk ugyanis egy 10 500 eurót érő kollekció részét képezik.

„Lenni vagy nem lenni” – tanakodik a nyakkendő

A klasszikus elegancia és a férfiékszer témáját szűken tárgyalva a felsorolást itt be is fejezhetnénk. Régen még egy arany nyakkendőtű is idetartozott volna, de ma már a nyakkendő maga is krízisben van, és partra vetett halként fuldoklik a férfidivat óceánjának partján. Ha mégis erőre kapna, konkurensre lel, mert a gallércsipesz vagy gallértű lassan útnak indult második virágkorát élni. Egyelőre azért még csak kevéssé van benne a köztudatban, és nincs is könnyű dolga ebbéli ambíciójával, amíg a hagyományos nyakkendőviselés ennyire gyenge lábakon áll.

Mi jöhet még szóba?

Ha tágítani akarjuk a kört, vékony jégre lépünk: a nyaklánc, a gyűrű és a karkötő, még a valódi nemesfém darabok is csak elvétve tudnak finoman elegánsak, kellően diszkrétek maradni. A pecsétgyűrűhöz ma már nem kellemes képzettársítások élednek fel, legkevesebb maffiás filmjelenetek villannak be, ami nem is véletlen, ugyanis a gyűrűviseleteknek külön szimbolikája van. Kis túlzással azt mondhatnánk, ahány ujj, annyi jelentéstartalom, pedig mi mindebből leginkább csak egyet tartunk számon, az pedig a családi állapotról üzenő jegy- vagy karikagyűrű-használat. Amitől pedig egyébként sok férfi, házas létére is, mereven elzárkózik…

A nyaklánc legtöbbször tolakodó, a karkötő csak kevés esetben mutat tényleg férfiasan. A puha szinte soha, a perec akkor, ha sikerül eltalálni a csuklómérettel kellően arányos, se túl filigrán, se túl hivalkodó szélességet.

Végezetül álljon itt néhány alapszabály az elegáns férfimegjelenésről és a mértéktartó, ízléses ékszerviselésről:

• Az elegáns, klasszikus férfi nem mutogatja ékszerét, diszkréten visel egyszerre egyet vagy keveset, sosem viszi túlzásba,
• Nem a márkát keresi, főleg nem hirdeti. Tudja, hogy a személyes jelentés fontosabb, mint a márka. Ráadásul a túlzott márkahájpolás, a márka mögé bújás a viselőjéről a magabiztosság hiányát árulja el, míg a személyes jelentés többletet ad az ékszernek.
• Megtalálja a stílusához és bőrszínéhez, ruhatárához és életeseményeihez illő (nemes)fémet, és azt részesíti előnyben,
• Mindig az alkalomhoz öltözködik, és ha kétségei vannak, a több helyett a kevesebbet választja. Tudatában van annak, hogy az igazi elegancia kulcsa a finomság, a kevesebb több, és nem a méret a lényeg, sőt!