einstein felesége

Elizabeth Roboz 1959 júliusában ment férjhez Albert Einstein egyik fiához, Hans Albert Einsteinhez, aki a Berkeley Egyetem hidrodinamika-professzora volt. Nem ő volt azonban az első és egyetlen az Einstein családban, aki valamilyen szállal Magyarországhoz kötődött: Albert Einstein első felesége, Mileva Marić az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó délvidéki Titel községből származott. Máig nem tisztázott, mennyi szerepe lehetett Milevának férje – akitől 1919-ben elvált – korszakalkotó gondolataiban; mindenesetre talán árulkodó, hogy Einstein felajánlotta számára a Nobel-díjjal kapott összeget, illetve leveleikben is sokszor hivatkoztak a „mi munkánk”-ra.

Einstein gyermekei

Mileva Marić és Einstein házasságából három gyermek született: Lieserl, akinek sorsa nem tisztázódott (vagy megbetegedett és meghalt, vagy árvaházba adták, vagy nevelőszülőkhöz került), és két fiú: az 1904-ben született Hans Albert és az 1910-ben világra jött Eduard. Eduard beteges gyermek volt, és idővel lelkiállapota is instabillá vált: olyannyira, hogy huszonéves korában skizofréniával diagnosztizálták, és élete végéig a zürichi Burghölzli pszichiátria lakója volt.

Hans Albert szülei válása után édesanyjával maradt – Einstein pedig feleségül vette unokatestvérét, Elsát. Hans Albert a zürichi Műegyetemen építészmérnöknek tanult, de apja nem helyeselte a döntést: egyenesen „undorítónak” nevezte fia pályaválasztását. Ugyancsak igyekezett lebeszélni fiát arról, hogy feleségül vegye Frieda Knechtet – mondván, hogy a nő „jellegtelen” –, továbbá a gyermekvállalásról is. Nem sikerült, de a pár nem sokáig élvezhette a szülői örömöket: két fiuk, Klaus Martin és David Einstein is belehalt gyerekként a diftériába. Egyetlen élő gyermekük, Bernhard Caesar Einstein mellé örökbe fogadtak egy kislányt, Evelynt is. Ekkoriban Hans Albert és apja is Amerikában éltek már, és ellentmondásos viszonyuk különösképpen éppen a fiatalabb Einsteint ért tragédiák miatt vált némileg harmonikusabbá.

Feleség és biokémikus-kutató

1958-ban meghalt Frieda Knecht, a következő évben Hans Albert feleségül vette a magyar származású Roboz (eredetileg Rosenblüh) Erzsébetet. Roboz Erzsébet magyar zsidó családban, az erdélyi Szászvárosban született 1904-ben, a Bécsi Egyetemen szerzett PhD-fokozatot szerves kémiából, ahová azért iratkozott be, mert a numerus clausus miatt kétséges lett volna, hogy kiemelkedő tanulmányai ellenére felveszik-e Budapesten egyetemre. 1940-ben a Magyarországon egyre inkább teret nyerő antiszemitizmus elől az Egyesült Államokba emigrált. Édesanyja és egyik testvére Magyarországon maradt, ők nem élték túl a második világháborút. 

Roboz Erzsébet, azaz ekkor már Elizabeth Roboz növénykutatóként kezdte pályáját, és kezdetben az Egyesült Államokban is ezzel foglalkozott. Később érdeklődése a biokémia irányába fordult.

Különböző egyetemeken tanított biokémiát, majd neurokémiát, továbbá orvosi mikrobiológiát.

Foglalkozott a sclerosis multiplexszel, a veszettség elleni oltás következményeképpen igen ritkán fellépő agyvelőgyulladással, valamint a pajzsmirigy-alulműködés okaival. Sokat utazott, különböző tudományos konferenciákon vett részt, de gondja volt arra is, hogy Albert Einstein, illetve férje 1978-ban bekövetkezett halála után az Einsteinek emlékét ápolja. Férjéről életrajzot írt Hans Albert Einstein: Reminiscences of his Life and our Life Together címmel, amely 1992-ben jelent meg.

Sokat tett az Einstein családért

Ugyancsak Elizabeth Roboz nevéhez fűződik annak a levelezésnek a közzététele, amelyek Albert Einstein és első felesége, az említett Mileva Marić között zajlott 1898 és 1904 között.

A fennmaradt 54 levél betekintést nyújt két tudós érdekes kapcsolatába: hol a szilárd anyag fajhőjéről és a síkhullámok terjedéséről írnak egymásnak, hol csókokat küldenek, hol a Milevánál maradt esernyőket emlegetik.

1982-ben a tudósnő „Elizabeth Roboz Einstein Fellowship” díjat alapított, amely a mai napig rangos elismerésnek számít. A díjat minden évben az a végzős hallgató kapja, aki az idegrendszerrel kapcsolatos vizsgálódásokban kiemelkedő eredményt ér el. Elizabeth Roboz 1995-ben, 90 évesen hunyt el Berkeley-ben. Magyarországon mindmáig keveset emlegetjük, pedig a 20. század kiemelkedő biokémikusa számos betegség leküzdését segítette elő kutatásaival.