146 kérdésre kellett választ adnia azoknak, akik Edisonnal szerettek volna dolgozni, ám sokan, akik megpróbálták, azt mondták „két lábon járó enciklopédiának” kell lenni ahhoz, hogy az ember helyesen válaszoljon a legtöbb feladványra.

Steve Jobs, Bob Marley, Humphrey Bogart: ezek az utolsó mondatok hangzottak el haláluk előtt.
Tovább olvasomEdison magasra tette a mércét
Ma valószínűleg bogarasnak mondanánk a feltalálót, hogy előállt ezzel az ötletével, de ha arra gondolunk, hogy ma a nagy cégek, mint a Google vagy az Apple, hány körön keresztül interjúztatják leendő alkalmazottaikat, akkor megérthetjük Edison szándékait is, bár talán túl szigorúan ítélte meg az embereket, amikor azt mondta: „kifejezetten műveletlennek tartom azokat, akik egyetemre járnak”.

Edison filmje egy ma is népszerű videótípus elődje volt.
Tovább olvasom
Mivel ő maga írni, olvasni, számolni az édesanyjától tanult, és később autodidakta módon sajátított el mindent, amit tudott, talán megbocsáthatjuk neki a fenti megjegyzést. Mindenesetre az biztos, hogy nagyon kevesen mentek át a felvételi tesztjén, amit ma inkább műveltségi kérdéssornak mondanánk.
718 jelentkezőből mindössze 57 érte el a 70%-os minimumot, és csak 32-en teljesítettek 90%-ra, pedig ez lett volna a kívánatos eredmény Edison szerint.
A sikertelenül próbálkozók, akik magasan képzettnek tartották magukat, természetesen frusztráltak voltak, akadt, aki csak „buta vizsgának” nevezte a tesztet. Ami meglepő, hogy a felvételi vizsgán sem a feltaláló legkisebb fia, aki az MIT-re járt akkoriban, sem Albert Einstein nem ment át. Utóbbi ugyanis nem tudta azonnal megmondani, hogy mennyi a hang sebessége.
Nézzük a kérdéseket!
Ha már fúrja az oldaladat, hogy mik lehettek ezek a kérdések, mutatunk néhányat. (A válaszok zárójelben a kérdés után.)
- Melyik amerikai város nevezetes a mosógép gyártásáról? (Chicago)
- Ausztrálián kívül melyik országban élnek még kenguruk? (Új-Guineában)
- Melyik a két legnagyobb állam Amerikában? (Edison idejében: Texas és Kalifornia ebben a sorrendben)
- Nevezzen meg egy híres hegedűkészítőt. (Stradivarius)
- Ki fedezte fel a Déli-sarkot? (Roald Amundsen)
- Milyen fajta fából készítik a fejszék nyelét? (Amerika keleti részén berkenyéből, a nyugati részén hikoridió fából.)
- Nevezzen meg három különösen erős mérget. (cián, sztrichnin és arzén)
- Hol van Koppenhága? (Dániában)
Ha valaki kíváncsi a teljes kérdéssorra, itt megtekintheti angol nyelven.
A teszt nem volt népszerű
Kétség sem fér hozzá, hogy nemcsak azok álltak értetlenül a vizsgakérdések előtt, akik megpróbálták a tesztet, de nem teljesítettek jól, a közvélemény szerint is értelmetlen volt egy ilyen kérdéssort alkalmazni.

Amikor a teszt kiszivárgott a sajtóba, közfelháborodást keltett. A New York Times 1921-ben jelentette meg a teljes listát, és éles bírálatot fogalmazott meg hozzá:
„A teszt lényege, hogy az ember emlékszik-e különböző információkra, és nem a tényleges tudását, az intelligenciáját vagy az érvelési képességét teszi próbára.”
A cikkben az elkeseredett jelentkezők is megszólaltak.
Edison, természetesen, a maga módján megvédte a tesztjét, azt állítva, hogy minden egyes alkalommal, amikor valaki nem emlékszik valamire, az 5000 dollárjába kerül. Szerinte tények millióival találkozunk életünk során, és ezeknek mind ott kellene lenniük a fejünkben.
A műveltségi kérdéssor után jöhet egy rejtély? Itt olvashatsz olyan titkos szobákról, amelyeknek a létezéséről csak kevesen tudnak.

Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés