édenkert

A kiindulási pontot természetesen a Szentírás adja, de épp itt van a bökkenő. A sokszor kanonizált Biblia eredetiségével, pláne isteni ihletettségével kapcsolatban teljesen jogosan merülnek fel kérdések. Azok, akik az Édenkertet keresik, elképzelhető, hogy csak egy vágyálmot, egy misztikus, sosem létezett helyet próbálnak megtalálni, így minden próbálkozás eleve kudarcra van ítélve. Ez persze nem rettenti vissza azokat, akik erősen hiszik, hogy márpedig a kert létezett, és valamiképp meg is lehet találni. Értsünk most egy cikk erejéig egyet velük, és nyomozzunk!

A Biblia szerint miután Isten megteremtette a Földet, embert is alkotott. Ádám az Édenkertben lakott, ami egyfajta földi mennyországnak felelt meg. A zöldellő kert négy folyó találkozásánál helyezkedett el, ezek öntözték a kertet. A Teremtés könyvében meg is nevezik ezeket: az első a Pison; ez az, amely körülveszi Havilla egész földjét, ahol arany van, bdellium és az ónixkő található. A második folyó neve Gichon, ez körülveszi Kus egész földjét. A harmadik folyó neve Tigris; ez az, amely Asszúrtól keletre folyik, a negyedik pedig az Eufrátesz. A kertben rengeteg állat élt, madarak, halak, szárazföldi teremtények, tökéletes egyensúlyban, bőven ellátva táplálékkal. Aztán miután az emberpár kiűzetett a paradicsomból, a kertet angyalok őrizték, de mint viszonyítási pont még több helyen szerepel, például Káin Édentől keletre telepedett le. 

Az Édenkert a termékeny félholdban volt?

Jelzésértékű, hogy a Tigris és az Eufrátesz valódi folyók a történelmi termékeny félholdban. Ennek alapján a kézenfekvő válasznak az tűnik, hogy az Édenkert valahol Mezopotámiában fekszik. Amellett, hogy a Tigris és az Eufrátesz folyóknak ad otthont, a terület arról is híres, hogy a Bibliában leírt események közül sok pont itt történt. Egyesek szerint az Édenkert a Perzsa-öböl környékén lehetett, valahol Irak déli részén, Kuvait és Irán környékén, ahol a Tigris és az Eufrátesz folyók összefolynak a tengerrel. Mások állítják, hogy a kert Örményországban helyezkedett el, megint mások szerint az emberiség bölcsőjében, a Homo sapiens kifejlődésének helyszínén, Afrikában. Utóbbi elmélet mellett szól, hogy a Kus szót Etiópiaként is lehet értelmezni, fordítani. Etiópia pedig nincs messze a Szentírás számos más eseményének helyszínétől, amelyek éppen a Vörös-tengeren túl játszódnak.

Lehet, hogy még délebbre kell mennünk?

Egyes tudósok még délebbre tolják az Édenkert helyét. 2019-ben széles körben elterjedt, hogy az Édenkert – akár szimbolikus, akár nem – több százezer évvel ezelőtt Botswanában lehetett. Az elmélet alapjául a Nature-ben megjelent tanulmányt vették, ami összehasonlította a Dél-Afrikában élő modern emberek mitokondriális DNS-ét a modern nyelvészet, a történelmi, éghajlati minták és a helyi populációk földrajzi eloszlásának elemzéséből származó eredményeivel. E szerint az emberiség szülőhelye valószínűleg a Zambezi folyótól délre, Botswana északi részén lehetett. Több tízezer évnyi virágzás után valószínűleg az éghajlat megváltozása miatt kellett elvándorolniuk onnan, ami egybevág a bibliai kiűzetés történetével. 

A legvadabb elméletek

Azok, akik nem a tudomány, hanem a saját vallásuk szemszögéből igyekeznek megtalálni az Édenkertet, természetesen egészen más helyszíneket is vizionálhatnak. A leghíresebb ezek közül talán az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, akik szerint az Édenkert a Missouri állambeli Independence közelében volt. Miután száműzték őket a kertből, Ádám és Éva a Missouri állambeli Daviess megyébe költözött, ott alapítottak családot is. Az egyház tagjai az 1830-as években megpróbáltak letelepedni a területen, más telepesek azonban ezt nem igazán hagyták. Az egyház tagjai nem adták fel, idővel hatalmas földterületeket vásároltak a környéken, és makacsul hiszik, hogy a hiányzó földrajzi vagy bármilyen szöveges bizonyítékok ellenére az Édenkert ott helyezkedett el. 

Kálvin elmélete helytállónak tűnik

Az Utolsó Napok Szentjei persze nem az egyetlen vallási csoport, amely magának tulajdonítja az Édenkertet. A 20. század elején az angliai Bedfordban működő Panacea Society tagjai úgy vélték, hogy az Édenkert valójában az ő földjükön található, a városuk arra épült. Néhány évtizeddel később az amerikai Elvy E. Callaway prédikátor állította, hogy az Édenkert Floridában található az Apalachicola folyó mentén. Állítólag még Kolumbusz Kristóf is azt hitte, hogy az Édenkertet találta meg harmadik amerikai útja során a venezuelai partoknál. Egyesek azonban úgy vélik, hogy az Édenkertnek nincs tényleges helye, vagy azért, mert nem is létezik, vagy azért, mert a világ olyan drasztikusan megváltozott a Teremtés könyve óta, hogy a Bibliában található leírás már nem értelmezhető. Maga Kálvin János is úgy vélte, hogy az Eufrátesz és a Tigris folyók nem jelentenek elegendő bizonyítékot a kert helyére vonatkozóan, mert nem találkoznak két másik folyóval. Ráadásul nem feledkezhetünk meg az özönvízről sem, ami teljesen átalakíthatta bolygónk földrajzát, elmosva akár magát az Édenkertet vagy annak határait is.