Az első, a mai értelemben vett drónok reptetésére csak az ötvenes években került sor, de már az első világháború ideje alatt megkezdődött a hadviselést megreformáló fegyverek és felderítőeszközök fejlesztése. Ekkor még a repülés megszületésének hajnalán járunk:
furcsa tény, hogy a Wright fivérek 1908-ban repültek először, s már alig néhány évvel később ilyen fejlett technológián dolgozott az emberiség.
Tény és való: a repülés kezdeti fejlődése robbanásszerű gyorsasággal zajlott, és a háborúban sem állt le, sőt!
A repüléssel szinte egyidős a drónok történelme
Aki a levegőt uralja, az képes befolyást gyakorolni a harcok kimenetére, nem csoda tehát, hogy
az első, mindössze 12 másodpercig tartó repülést követően egy évtizeddel már nagyon ambiciózus célokat tűzött ki maga elé az ágazat.
Az első világháború kezdetén még egyértelműen az európaiak álltak a repülésfejlesztés élén, de alig néhány év alatt megfordult a helyzet: a nagy világégés végére Amerika és hadserege elkészítette az első pilóta nélkül repülő szerkezetet.
1918-ra épült meg Orville Wright és Charles F. Kettering közös munkájának gyümölcseként az első drón. Titkos projektben dolgoztak létrehozásán – Kettering korábban a General Motors tulajdonába került, saját alapítású cégében elektromos indítószerkezeteket készített autókhoz, de folyamatosan dolgozott benne az újító kedv.
Hordozható világítási rendszerek és hűtőközegek fejlesztésével, valamint napenergia hasznosításával is kísérletezett.
Amikor Amerika is belépett a világháborúba, egy olyan repülő szerkezeten kezdett el dolgozni, amely pilóta nélkül tud torpedót a célba reptetni. A drón a Kettering-bogár nevet kapta.
Így irányították az első drónokat
Meglehetősen egyszerű és olcsó szerkezete három és fél méter hosszú volt, négy és fél méteres szárnyfesztávval, valamint 240 kilogrammot nyomott, beleértve a 82 kilogrammos bombát is, melyet szállított.
Egy négyhengeres, negyven lóerős Ford-motor hajtotta, és 120 kilométeres hatótávolságúnak becsülték, irányítása azonban jelentősen eltért attól, ahogyan ma egy drón működik.
A szélsebesség, a szélirány és a kívánt távolság meghatározása után a kezelők kiszámították, hogy hány motorfordulat szükséges ahhoz, hogy a Bogár a célhoz érjen. Egy sínről „lőtték ki”, majd a megfelelő számú motorfordulatot követően egy bütyök a helyére kattant, leoldotta a szárnyakat a gépről, a bomba pedig lezuhant. Az egyértelmű, hogy precízióban nem ez a legideálisabb megoldás, de akkoriban ez állt rendelkezésre.
Ebből a kezdetleges drónból 50 darabot sem sikerült gyártani, és a háborúnak vége volt: ismerve a fenti mechanizmust, ez talán jobb is így. A húszas években ugyanakkor folytatódott a drónfejlesztés, még ha csak rövid ideig is.
Forráshiány miatt félretették a projektet, amely egészen a második világháború kitöréséig nem is vált érdekessé.
Mai sztenderdek szerint persze Kettering bogara inkább egy irányított lövedék volt, nem pedig drón, de a mögötte álló gondolkodás már egyértelműen új irányba mutatott.
A harmincas évek meghozta a rádióvezérlést
A britek aztán 1935-ben áttörést értek el, sikerült rádióvezérelt légi járműveket megalkotniuk: a drón kifejezést is ekkor használták először. Gyakorlatozás céljából használták ezeket leginkább, akárcsak Amerikában: háborús bevetésre egészen a vietnámi háborúig nem volt alkalom, de akkor sem támadásra, hanem felderítésre vetették be, illetve röpiratokat terjesztettek drónok segítségével.
Ezután kezdődött meg a szofisztikált drónok fejlesztésének időszaka: nagyobb magasságban repülő, strapabíróbb, akár napenergiával működő modellek készültek. Ma már nagyon sokféle feladat teljesítésére képes egy drón – amellett, hogy
felnőttjátékká vált, és forradalmasította a légi fotók elkészítését, az éghajlatváltozás megfigyelésétől kezdve a természeti katasztrófák utáni kutató-mentő műveleteken át a filmezésig és az áruszállításig rengeteg területen vetik be ezeket az eszközöket.
Rengeteg felhasználásuk létezik mára
A legismertebb és legvitatottabb felhasználás hadászati: felderítésre, megfigyelésre és célzott támadásokra egyaránt használják őket. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta különösen az Egyesült Államok jelentősen növelte a drónok használatát, olyan területeket és terepeken, amelyekre nem jutnak el biztonságban csapataik. Gyilkos fegyverré is válhat ugyanakkor egy drón, amelyre nagyon jó és szomorú példát jelent a jelenleg is zajló ukrán–orosz háború. Sok etikai kérdés is felmerül a drónokkal kapcsolatosan, hiszen az általuk végrehajtott támadások járhatnak ártatlan civilek halálával is. Az ugyanakkor tény, hogy többé nem tűnnek majd el a mindennapjainkból és a harcterekről sem.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
