démon hiedelem

Természetesen napjainkban pusztán a rémisztő filmek, horrorok elemeként találkozhatunk az ördögűzéssel, ám ez a jelenség mélyen gyökerezik a vallási hiedelmekben és a történelemben. Miért félünk a démonoktól, és vajon hogyan alakult ki az ördögűzés kultusza?

Az ősi hiedelmek és a démonok

Jóval a Krisztus előtti időkre nyúlik vissza a démoni megszállottság gondolata: már léteztek szertartások az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban, amelyekkel megpróbálták kiűzni a gonoszt az emberekből. Az akkori orvostudomány hiányában a betegségeket – különösen a mentális zavarokat – gyakran démonok jelenlétével magyarázták. Az emberek elhitték, hogy egy “láthatatlan lény” képes megszállni az emberi testet, és ezzel furcsa és ijesztő tüneteket okozni.

A kereszténység elterjedésével még hangsúlyosabbá vált a démonok és az ördög figurája. A Bibliában megtalálható utalások szerint maga Jézus is végzett ördögűzést, így a kereszténység első évszázadaiban az egyház is átvette ezt a gyakorlatot. A középkorban az ördögűző szertartások szinte mindennapossá váltak, és az egyház megerősítette hatalmát azáltal, hogy képesnek tartották magukat a démonok elűzésére.

Hogyan is zajlott egy ördögűzés a középkorban?

A középkorban sokszor nyilvános események voltak az ördögűzések, hiszen az volt a célja, hogy megerősítse a közösséget a gonosz elleni harcban.

De gyakran fizikai bántalmazást is alkalmaztak, hogy “kikényszerítsék” a démont az elfoglalt testből. Ezek az eljárások rettenetes kínokkal jártak az érintettek számára, hiszen gyakran súlyos mentális betegségben szenvedtek.

A modern pszichológia fejlődésével azonban fokozatosan világossá vált, hogy a korábban megszállottságnak vélt esetek valójában mentális betegségeket takartak: epilepsziát vagy skizofréniát.

Ezek a betegségek olyan tüneteket produkálnak, mint például a hallucináció, téveszmék vagy akár az önkontroll elvesztése – ám ezeket a démoni megszállottság jeleiként ismerték.

Hogyan hatott Hollywoodra a megszállottság?

Hollywood sokat tett azért, hogy újra népszerű téma legyen az ördögűzés: a ‘70-es években bemutatták Az ördögűző című filmet, amely óriási hatással volt a popkultúrára, és sokak számára ez vált az ördögűzés etalonjává. Azóta számos film, sorozat és könyv született a démoni megszállottságról, bár ezek mindegyike inkább fikció, semmint valóság.

Létezik-e ma még ördögűzés?

Bár napjainkban sokan azt gondolják, hogy pusztán a történelem része az ördögűzés, ám a valóságban még mindig léteznek efféle szertartások. Példának okáért a katolikus egyház hivatalosan is elismeri az ördögűzést mint rituálét, és több országban is működnek hivatalos ördögűzők. Ám ezek a szertartások manapság már szigorúbb szabályok szerint zajlanak, és csak rendkívüli esetekben alkalmazzák őket.

A modern ördögűzők már sokkal óvatosabbak, és az egyház sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatokra: az elsődleges szempontjuk a meggyőződés, hogy valóban megszállottságról van-e szó, vagy inkább pszichés problémákról, és csak akkor lépnek közbe, ha a „beteg” egyéb terápiás módszerekre nem reagál.

Miért érdekel bennünket továbbra is az ördögűzés?

Az emberek mindig is vonzódtak a misztikus és ismeretlen jelenségekhez, így az ördögűzés és a démoni megszállottság körüli mítoszok időtállóak. Ezek a történetek egyfajta lehetőséget adnak arra, hogy az ismeretlen félelmetes oldalát valamilyen formában megtestesítsük, ezáltal sokkal kezelhetőbbé tesszük a félelmeinket. Az ördögűzés mítosza éppen azt sugallja nekünk, hogy van remény a gonosztól való megszabadulásra - és ez egy erős üzenet lehet mindenkinek, aki valamilyen módon küzd az életében a saját démona ellen.

Máig szellemhajók járják az óceánokat, de vajon mi történt velük? Kattints ide és olvasd el a történetet.