csillagok látszanak

Nem csak a szépérzékünkre hat, ha egyre kevésbé csillagfényesek az éjszakáink, az állatvilágra is rendkívül szomorú sors vár. 

A NASA világűrben készített felvételein egyértelműen kirajzolódik Amerika és Európa, de Japán és Kína bizonyos részei is jól láthatóak. Első ránézésre gyönyörű látványnak tűnnek a felismerhető kontinensek, ám ennek okai meglehetősen prózaiak, és sokkal elkeserítőbb következményekkel járnak, mint gondolnánk. A légi felvételeken látható világos foltok valójában fények, az éjszakai nagyvárosi világítás sejlik fel a világűrbe. 

A csillagok egyre kevésbé látszanak

Évmilliókon keresztül határozta meg a Nap és a Hold ciklikus váltakozása az élőlények életritmusát. Elkülönültek egymástól a nappal és az éjjel aktív állatok, olyan jól működő rendszert alakítva ki, mely az ökoszisztéma alapját képezi. Az éjjelente jól látható égitestek alapján tájékozódva egyes fajok az évszakok váltakozásához igazodva váltottak életteret, mások egyszerűen felhasználták az enyhe fénysugarat arra, hogy tájékozódjanak és táplálkozhassanak. Az ember viszonylag későn lett részese eme folyamatnak, a tűzgyújtás képességét elsajátítva még azt követően is évezredeken keresztül csak enyhe plusz fényforrással járult hozzá az éjszaka sötétjének mérsékléséhez. Ez változott meg a közvilágítás általánossá válásával, az egyre erősebb fényű reklámok és az éjszakai élet általánossá válásával, hiszen sokkal több és erősebb fényű világításra van szükségünk, ha a nap lenyugvásakor nem ér véget aktív időszakunk.

Hosszabbakká váltak fényes óráink, ami miatt az éjjeli állatok egyre kevésbé aktívak, a madarak pedig egyre korábban kelnek és fakadnak dalra. A rovarok fejlődési ütemébe is beleszól a túl hosszúra nyúló világos időszak, egyre kevesebb ízeltlábú fejlődik ki, aminek következtében az őket elfogyasztó állatok éhen halhatnak, elvándorolhatnak, létszámuk pedig még azokon a területeken is egyre csökken, ahol a körülmények alkalmasak maradtak számukra.

Állatfajok pusztulnak ki miatta

Dirk Sanders, az Exeteri Egyetem kutatója és kollégái legutóbbi, témába vágó kutatásuk során egyértelmű eredményre jutottak: a mesterséges éjszakai világítás óriási hatást gyakorol a természetre, és ahol lehetséges, korlátozni kellene a fényeket.

A kutatók száznál több korábbi tanulmány elemzésével vizsgálták a fényszennyezés élővilágra gyakorolt hatását a rovarok beporzó munkájának csökkenésétől a fák túl korai rügyezésén át a hetekkel hamarabb kikelő és emiatt tömegével éhen haló madárfiókákon keresztül. Felfedezték, hogy az állatfajok egy részénél csökkent a melatonin hormon szintje is, ami miatt szokásaik is megváltoztak. 

Az éjjelente aktív állatfajok könnyebben válhatnak lassabb mozgásuk miatt az éjszakai átmenő forgalom áldozatává, de többször is tévednek a közutakra a fényforrások okát keresve. 

A költöző madarak egy része éjszaka is repül, a csillagok alapján tájékozódva a megfelelő útvonalról. A mesterségesen megjelenő fények vagy a földi világítás következtében elhalványuló csillagfény a vesztüket is okozhatja.

Amit tehetnénk

A Dirk Sanders vezette kutatásban részt vevő szakértők arra jutottak, hogy

„a szabadtéri mesterséges éjszakai világítást azokra a helyekre és formákra kell korlátozni – mint például az időzítés, az intenzitás és a spektrum –, ahol azt az emberek valóban megkívánják az ökológiai hatás minimalizálása érdekében.”

Bár a fényszennyezést visszaszorító programok száma folyamatosan nő, mégis évente 2 százalékkal súlyosbodik a helyzet. Ugyan a nemzetközi folyamatokra magánemberként nem vagyunk hatással, szűkebb környezetünkben mi is tehetünk azért, hogy csökkentsük a felesleges fénykibocsátást. Törekedjünk a minimumra a megvilágítandó területet illetően a fényforrás kiválasztásakor, s figyeljünk arra is, hogy ne szűrődjön felesleges fény a horizont fölé.