Ez a legmegosztóbb téma a divatvilágban: hordjunk-e valódi szőrmebundát, avagy sem. Több szempontból is aggályos a bunda viselése, hiszen védtelen állatok halnak meg miatta, egyrészt egy vagyonba kerül, másrészt könnyen úgy járhatunk, hogy vörös festéket önt rá egy állatvédő. Azonban rengeteg érv szól a bundaviselés mellett is, hiszen nagyon alacsony az ökológiai lábnyoma. Ráadásul – a fast fashion darabokkal szemben – akár 80 éven át is viselhető, átalakítható és átfesthető egy valódi szőrmebunda, ami anyáról lányára, sőt, unokára száll. Érvek pró és kontra.
Generációról generációra öröklődik
A neves stílusszakértő, Martinecz Andrea sosem tagadta, hogy bundapárti. A stylist rengeteg szőrmebundával, ahogy műszőrmével is találkozott, és szerinte zongorázni lehet a különbséget.
„Egy műanyag alapanyagból készült szőrmebunda időtartama maximum másfél év, utána hulladék lesz belőle, mehet a szemétbe, amellyel a földet szennyezzük. Ezzel szemben az igazi bunda élettartama több emberöltőt is átölel, mivel át lehet alakítani, be lehet festetni, generációk hordhatják.” Rengeteg sztár visel szőrmebundát, ráadásul a brit koronaőrök kucsmája is medveprémből készül.
Már az ősember is hordta
A stylist további érve az, hogy a szőrmebunda az emberiség egyik legősibb viselete. Martinecz Andrea szerint azzal, hogy az állatvédők megpróbálják háttérbe szorítani vagy akár ellehetetleníteni a szőrme- és bőripart, komplett szakmák veszhetnek ki. „Ilyen a szűcs vagy a bőrös, a bőrdíszműves. Kérdem én, ezek a mesterek miből éljenek majd meg?” – veti fel a stílusszakértő, hozzátéve:
„Amióta az ember lemászott a fáról, szőrmékbe, prémekbe és bőrökbe burkolózik. Amit levadászott, azt nyúzta meg, s később erre egy komplett iparág épült.”
Független tenyésztési protokoll a szőrmés állatoknak
A szőrme feldolgozását 21 éve uniós szinten is szabályozzák. A valódi szőrme egy természetes, szerves anyag, amely a szemétlerakókban lebomlik, a szőrme alig hagy ökológiai lábnyomot. Az európai szövetség független tenyésztési protokollt állított fel 7 európai egyetem részvételével, hogy mi az az állati jóllét, amit egy prémes farmon biztosítani kell.
A fast fashion varrónőit is kihasználják
Martinecz Andrea sokkal aggályosabbnak tartja a szőrmeviselésnél a műbőr és a műszőrme hordását.
„Valljuk be, hogy egy műbőr cipő maximálisan másfél évig hordható, utána megy a szemétbe. Ez se nem környezetbarát, se nem fenntartható. Arról nem beszélve, hogy mindezeket a fast fashion üzletek árulják. Tudjuk jól, hogy a fast fashion ruhadarabokat fillérekért állítják elő valamely elmaradott térség dolgozói. Ez nem kihasználás?”
Legjobb az arany középút?
A stylist az arany középutat javasolja. „Nem kell mindenkinek szőrmebundában járnia, de aki erre vágyik, az alaposan járja körül, hol veszi meg. Az uniós irányelvek nagyon szigorúan előírják, milyen feltételek mellett tarthatóak ezek a szőrmeállatok, és hogyan, hol forgalmazhatók a szőrmék. Javaslom az állatvédőknek, hogy keressenek fel egy olyan országot, ahol egyáltalán nem szabályozzák a szőrmefarmokat, ne pedig a belvárosi úrihölgyeket vegzálják.” A stylist tisztában van azzal is, hogy húsz éve létezik, és már divatba jött az úgynevezett vegán bőr, amit noha természetes anyagból állítanak elő, mégis, a legtöbb vegánbőr-kelme ára igencsak borsos.
Ami a szabályokat illeti
Magyarországon a prémtenyésztési farmok tevékenységét kizárólag az EU direktívái, a kormány- és a szakmai előírások alapján lehet működtetni, illetve e szerint lehet prémes állatokat tenyészteni (2019. évi LVI. törvény az állattenyésztés szabályozásához, 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről, valamint a 32/1999. (III. 31.) FVM-rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól).
Ezek a szabályok többek között lefektetik azt, hogy mekkora helyen kell tartani ezeket az állatokat, vagy hogy milyen táplálékkal etethetőek. Ezeket az előírásokat főként az állattartás tapasztalataira hagyatkozva alakították ki, ugyanis a kis szőrmések bundája csak akkor lesz szép és főleg kereskedelemre bocsátható, ha jól érzik magukat.
Kegyetlenség prémbundát viselni!
A vegán aktivista Veres Anita ezzel szemben szikár és elkeserítő számokat sorol, cáfolandó a szőrmebundák létjogosultságát.
„Egy prémbunda elkészítéséhez az alábbiakban felsorolt állatokra van szükség: 20 bébifóka vagy 17 hiúz vagy 6 leopárd vagy 12 farkas vagy 60 amerikai nyérc vagy 60 amerikai nyest vagy 20 róka vagy 250 mókus vagy 250 csincsilla. A kutya- és macskabundákról nem is beszélve.”
Az állatvédő tovább érvel: „Ezeknek az állatoknak egyike sem kínálja fel önként a saját életét, hanem küzd a végsőkig érte, de végül győz a gáz vagy az elektromos áram. Az elgázosítás sokáig tart, és igen fájdalmas számukra. Az elektromos árammal történő megölés bonyolult. A végbélen keresztül történik, hogy ne sérüljön meg, és ne legyen véres, szennyezett a szőrme, kockázatos, és szintén nagy fájdalmakkal jár.” A vegán állatvédő ismeretei szerint évente körülbelül egymilliárd nyulat és ötvenmillió egyéb állatot tenyésztenek és ölnek meg csak az EU országaiban szőrmegyártás céljából.
Nem eszik meg a szőrméjéért tenyésztett nyúl húsát
Azt is elmondta, hogy nyulak esetében a „tudatos vásárló” azzal nyugtatja magát, hogy valószínűleg a húsipar mellékterméke a bunda, és így is, úgy is életét vesztette volna az állat, de ez nem igaz. „A szakirodalom és a tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a húsukért tenyésztett nyulak 10 hetesen kerülnek a vágóhídra, ez idő alatt még nem tud kifejlődni a szőrmeipart kiszolgálandó bundázatuk, ezért a bundájukért tenyésztett nyulakat 6-8 hónapig nevelik, akiknek viszont a húsuk ebben az életkorban már nem kerül emberi fogyasztásra” – közli a vegán aktivista.
Virágzik a kutya- és macskaszőr-kereskedelem
Veres Anita szerint a legtöbben még csak nem is sejtik, hogy évente körülbelül kétmillió kutyát és macskát ölnek meg a szőrmeiparban, többségüket Kínában. „Kis ketrecekben sínylődnek, és bár illegális, mégis sokszor élve nyúzzák meg őket is, sok esetben fel sem tüntetve, hogy valódi szőrme a végtermék, hiszen egyre többen zárkóznak el a valódi prémből készült kiegészítőktől, mint a sapkabojtok, a kulcstartók vagy mandzsettákra, kapucnikra használt díszek.”
Megkínozzák a vadon élő állatokat
A szőrmék körülbelül 85 százalékának előállítása szőrmefarmokon történik. Természetesen minél különlegesebb, például vadon élő állatból készül a szőrme, annál drágább. „Ebben az esetben csapdákkal ejtik el az állatokat, akik sokszor napokig még élve szenvednek és vergődnek bennük. Amikor a vadász a csapdához ér, a prérifarkast vagy agyonüti, vagy a mellkasára taposva megfojtja. Ritkán ölik meg őket fejlövéssel, mivel így kevesebbet érne a bundájuk” – állítja Veres Anita.
Környezetvédelmi, egészségügyi emberi jogi aggályok
Veres Anita teljesen másképp tudja, mint Martinecz Andrea stylist. Azt a kutatást említi meg, amely szerint a szőrme 18 környezeti kategóriából 17-ben ártalmasabbnak bizonyult, mint minden más textília. Üvegházhatású gázok kibocsátásában tízszer olyan káros volt, mint a növényi ruhaanyagok, míg nehézfémszennyezés szempontjából a szőrmeipar az első öt között szerepel.
„Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy ma már a magasabb árfekvésű, luxustermékeket sem viselik néhány szezonnál tovább, hiszen viselőik kifejezetten divatorientált fogyasztók.”
A harmadik világ országai lettek a kiskapuk
A vegán állatvédő azt az érvet is felhozza, hogy mivel az Európai Unión belül egyre inkább teret nyernek a környezetvédelmi szabályok, így a szőrmefeldolgozó gyárak, üzemek áttelepültek a harmadik világ országaiba.
„Az itt dolgozók a végletekig kiszolgáltatottak és kizsigereltek, és olyan egészségügyi problémákkal »nyugdíjazzák« őket, mint nem gyógyuló szem- és nyálkahártya-problémák, illetve különböző daganatos megbetegedések.”
Se szőrme, se műszőrme!
Az aktivista szerint nem szükséges szőrmére még csak hasonlító alapanyagokból sem összeállítani a ruhatárunkat 2023-ban, ahol már fontosabb szempont a praktikusság, a minimalizmus és a fenntarthatóság. „Egyre inkább teret nyernek olyan alapanyagok és késztermékek, amelyek újrahasznosított ruhákból, cipőkből vagy épp mezőgazdasági hulladékból készültek. Ezeket együttesen »ecotex« néven találjuk meg.”
Végső soron kijelenthetjük, hogy nem lehet igazságot tenni az érvek és az ellenérvek között, hiszen egyrészt állatokat áldoznak fel a divatos megjelenés oltárán, másrészt viszont való igaz, hogy a szőrmebunda átlagos élettartama több generációt is felölel, míg a manapság kapható műszőrmék legfeljebb néhány évet élnek meg a szekrényünkben.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
