Aki a fővárosban járva a házak homlokzatát is nézegeti, a XIV. kerületi Thököly úton haladva a fák lombjai között megpillanthat egy fiatal nőt. Mozdulatlanul nézi az utcát, szinte már kísérteties. A márvány menyasszony néven emlegetett budapesti szoborhoz sok legenda fűződik. És egyik tragikusabb, mint a másik.
A meghasadt szívű szerelmes
Egy balkon, aminek nincs ajtaja, mintha csak kint ragadt volna az erkélyen az a nő. Mintha túl hosszú ideig várakozott volna ott, hogy észre se vették, és befalazták mögötte az ajtót. Az 1910-es évek óta városi legendák övezik a márvány menyasszonyt. Az egyik közösségi oldalon, a Buildings Tell Tales is utánajárt, milyen történetek fűződnek hozzá. Az egyik úgy szól, hogy az ott lakó házaspár férfi tagja megcsalta feleségét, és az asszony belehalt a fájdalomba. A történet szerint a nő apja készítette a szobrot, nagy gondossággal, a lánya emlékére.
Melyik történet lehet igaz?
Egy másik történet úgy szól, hogy az alkotás egy gyászoló hadiözvegyről készült, akinek a férje az első világháborúban Azt mesélték, hogy a nő mindennap ott állt a balkonon, hátha megpillantja végre a férjét.
Az utolsó napon is ott állt, amikor megszakadt a szíve, ám a sors szörnyű fordulata, hogy éppen akkor ért haza a férj, de már nem segíthetett rajta.
A felesége emlékére készült a szobor. De található a világhálón olyan történet is, amely arról számol be, hogy az építész a saját feleségéről mintáztatta a szobrot, akit elveszített.
Több budapesti szobor fűződik a nevéhez
Bár valamennyi történet nagyon szívhez szóló, valójában a márvány menyasszony sztorija sokkal prózaibb. Az épületet Ybl Lajos tervei alapján készítették. A megrendelő Pápai Manó varrógépgyáros volt, a leendő lakók pedig Manó lánya, Irén és a férje. Ybl fia, Ervin Párizsban folytatta a tanulmányait, és felkereste a Franciaország legkülönlegesebb épületeit.
Többek között Bourges-ban a Jacques Coeur-palotában is járt, amelyet az 1400-as években építettek. Ezen az épületen látott két hamis balkont – egyiken maga az egykori pénzügyminiszter, Jacques Coeur, a másikon pedig a felesége látható.
Ervin készített egy fotógráfiát a szobrokról, az apja pedig megmutatta Pápai Manónak, akinek nagyon tetszett az ötlet.
Így felkérték a kor híres szobrászát, Ligeti Miklóst, hogy készítse el a márvány menyasszonyt. Ő az, aki a Városligetben látható Anonymus-szobrot is megalkotta. A legendákról a leplet többek között a Magyar Nemzet 1982. december 14-én megjelenő cikkében is lerántották; egy hölgy írt az újságnak, reagálva egy korábbi, a szoborról szóló cikkükre. Megírta, hogy a szülei a bérpalota első lakói között voltak – az ő elmondása szerint Pápai Manó és felesége lakott a földszinten –, és semmilyen tragikus esemény nem történt a falai között, hiszen már a legelső beköltözőket is a különleges szobor fogadta.
A titokzatos szoborról több magazinműsor is forgatott, és többek között az is kiderült, hogy valójában nem is teljes balkonról van szó, csupán egy falfülkéről, a szobor is csak addig készült el, ameddig az utcáról látszik.
Ide utaztak a legtöbben nyaralni az ókorbanEzeket a célpontokat keresték fel az ókori turisták, ha gyógyulni, szórakozni vagy pihenni vágytak.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
