Budapest legendás alakja

Beleivott mások italába, és két forintot kért a járókelőktől

A kopaszodó, kissé hajlott hátú és jellegzetes kacsázó járással közlekedő úriember, aki hamarosan Füttyös Gyuri néven lett ismert városszerte, először az 1960-as évek első felében tűnt fel a budapesti tömegben, éles, vércseszerű, de sosem dallamokat fütyörésző füttyszavát már messziről hallani lehetett. Felbukkant a Nagykörúton, látták a Lövölde téren, a műjégpálya mellett, de volt, aki Budán, a körtéren találkozott vele; a nők gyakran – érthető módon – bosszankodtak, amikor rápaskolt a fenekükre, azonban senki sem neheztelt rá, ártalmatlan bolondnak, a város bohócának tartották.

A különös alak nem csak a nők fenekét csapkodta kényszeresen az Esti Hírlap vagy Népsport aktuális példányával, gyakran a hirdető- és villanyoszlopokat, autókat, kirakatokat és cégéreket is áldozatul választotta. Előfordult, hogy odament a járókelőkhöz, és egy bélást, vagyis két forintot kért tőlük – ennél több pénzt sohasem fogadott el, és évtizedeken keresztül, az inflációval mit sem törődve mindig ugyanennyit kunyerált, a kapott aprót valószínűleg tejre vagy cigire költötte, ezt a két dolgot ugyanis nagyon szerette. Nyáron is kabátban, és állandó, megkülönböztető ruhadarabjának számító svájcisapkában mászkált, gyalogosan, olykor felkapaszkodott a troli vagy a villamos ütközőjére, szlengkifejezéssel élve „tujázott”.

Szokása volt presszókba, kocsmákba betérni, ahol kérdés nélkül beleivott mások italába, kávéjába, majd magát nem zavartatva gyorsan távozott; a női fodrászatokat is kedvelte, itt általában a búrákat csapdosta meg lelkesen. Füttyös Gyuriról számtalan történet látott napvilágot, egyesek tudni vélték, valójában nem is Gyurinak, hanem Téglás Jánosnak hívják. Beszélték, hogy egykor mérnök volt, de légnyomást kapott, ezért „ment el a józan esze”, és azt is, hogy időnként beviszik a „sárgaházba”, ahol jól elszórakoztatja a személyzetet és a többi ápoltat.

A '70-es, ’80-as évekre Füttyös Gyuriból már akkora „celeb” lett, hogy Gothár Péter Ajándék ez a nap című filmjében is felbukkant egy apró cameoszerep erejéig, Gallai Péter zeneszerző és Fábri Péter dalszövegíró pedig dalban énekelték meg alakját, amit Kováts Kriszta adott elő. Gothár elmondása szerint Füttyös Gyuri tiszta gondolkodású ember volt, aki ápoltan és időben jelent meg a forgatáson, és el lehetett vele beszélgetni; egy rendezett kis lakásban élt valahol az Erzsébetvárosban édesanyjával, aki gondját viselte.

Orosz géppuskatűz miatt lett belőle „Füttyös Gyuri”

A pesti flaszter legfurcsább és legtitokzatosabb sztárjának valódi kilétéről és előéletéről a legvalószínűbb információkat Gyuri egy gyerekkori ismerőse osztotta meg a Népszabadság újságírójával, Csordás Lajossal 2002-ben. E szerint hősünk Szabó György néven látta meg a napvilágot valamikor az 1930-as évek közepén, és egészen huszonéves koráig Újbudán, a Móricz Zsigmond körtér környékén, a Galambócz utcában lakott; gyerekként a helyi galeri tagja volt, minden csínyben részt vett. A világháború idején pajtásaival a déli vasúti összekötő híd töltésén vonatokat fosztogattak, hogy élelmet szerezzenek, és kézigránáttal halásztak a Dunán.

A mendemondákkal ellentétben Szabó nem mérnök, hanem autófényező volt, szabadidejében pedig tehetséges focista, balhátvédként erősítette a kelenföldi Glattfelder csapatát. Élete az 1956-os forradalom idején vett váratlan fordulatot, amikor valóban légnyomást kapott a Móricz körtér egyik átjáróházában, melyet géppuskával lőttek a szovjet csapatok; a sérülés miatt munkaképtelenné vált, kollégái azonban annyira kedvelték, hogy szívesen kisegítették, összedobták számára a kenyérre valót. Gyuri két nővére a forradalom idején Belgiumba távozott, ahová néhány évvel később Gyurit is magukkal vitték, hátha a légkörváltozás segíteni tud rajta, ő azonban leküzdhetetlen honvágyat érzett, és inkább hazajött Budapestre.

A férfi és édesanyja – aki a Bartók moziban dolgozott takarítóként – a ’60-as évek elején költöztek Budáról a pesti belvárosba, a Keleti pályaudvar környékére, mások szerint a Dembinszky utcába, ekkoriban tűnt fel Füttyös Gyuri jellegzetes figurája az utcákon. Demeter Mihály, a taxisvilágban közismert sofőr szintén a 2000-es évek elején egy interjúban azt mesélte, néhány kollégájával a kerületi KISZ-ből szereztek egy fiatal hölgyet, aki némi készpénzért és két mackófröccsért cserébe elvette Füttyös Gyuri szüzességét a Bethlen moziban a filmhíradó alatt.

Nem tudni, mennyi igaz ezekből a történetekből, és Füttyös Gyuri későbbi sorsa sem ismert – a különös „szatír” három évtizednyi aktív jelenlét után az 1990-es évek közepén eltűnt a pesti utcákról, egyesek tudni vélik, véglegesen elmegyógyintézetbe zárták, és ott is hunyt el néhány évvel később.