Nekem a Balaton a Riviéra: ezek a legemlékezetesebb retró dalok a Balatonról

fortepan 58952

A „magyar tenger” nem csak az irodalomban vagy a képzőművészetben van jelen, számtalan sláger is született, amely a tó partján szövődő (vagy éppen nem szövődő) szerelmeket örökíti meg.

A balatoni strandon, ahová rendszerint menni szoktam, a hangosbemondó nem csupán a vízhőmérsékletet, az adott napra eső névnapokat és a helyi programlehetőségeket sorolja fel: egy időben rendszeresen lejátszották a KFT Balatoni nyár című dalát is. A kissé keserédes, inkább a mulandóságra, mintsem a felhőtlen szórakozásra és nyári örömökre buzdító nótát aztán néhány éve lecserélték az optimistább Nekem a Balaton a Riviéra kezdetűre.

Nekem a Balaton a Riviéra

Nekem a Balaton a Riviéra,
Napozni ott szeretek a homokon.
Nekem csak jó estét a buona sera,
nem töröm más szavakon a kobakom –

Így indul a Németh Lehel és Felföldi Anikó által énekelt  örökzöld táncdal, amely a hatvanas években vált slágerré. A korszakban meglehetősen kevés hazánkfiának adatott meg, hogy eljusson a Riviérára (a Himalájáról és a vadnyugati farmokról nem is beszélve), de a slágert dudorászva talán nem is érezték szükségét – a kádári kultúrpolitikának is megfelelő dal üzenete szerint ugyanis mindez, kicsiben ugyan, de megtalálható itthon is.

A balatonfüredi sétány 1959-ben
A balatonfüredi sétány 1959-benFortepan / Lőrincze Judit

A sors iróniája, hogy Németh Lehel, aki 1957-től 1965-ig a korszak egyik legnépszerűbb táncdalénekese volt, végül disszidálni kényszerült – bár nem a vadnyugaton, hanem Kanadában telepedett le. A Reszket a Hold a tó vizén vagy a Fogj egy sétapálcát, és légy vidám énekesét 1963-tól kezdve egyre gyakrabban támadták a sajtóban; csempészettel vádolták, hosszabb-rövidebb időre eltiltották a fellépésektől is. Végül 1965-ben egy bécsi fellépéssorozat után feleségével Montréalba emigrált, ahol eleinte gyári munkásként dolgozott, majd saját céget alapított, amely szivacsgyártással foglalkozott. Itthon tiltólistára került, azt pletykálták róla, hogy kémkedett. A rendszerváltás után hazatért, két koncertet adott, így búcsúzva a közönségtől.

Taka-Taka

Ambrus Kyri táncdalénekes-bemondónő és Koós János is előszeretettel énekelte Paco Paco 1972-es Taka-Taka című slágerének magyarított verzióját. A ritmusos, könnyed, fülbemászó dal eredetileg is a strandolás örömeiről szól, a magyar szöveg pedig mindezt balatoni környezetbe helyezi: az elbeszélt történet szerint a Madridból a magyar tengerre látogató idegen „szerette a zenét, a jó bort”, de természetesen nem történt más, mint egy séta a vízparton, egy tánc és egy csók. Szerencsére mindehhez, mint a dalból megtudjuk, még szótár sem kellett. Idézzük fel a magyar szöveg kezdősorait:

Nyáron a Balaton
idegen szótól oly hangos.
Hallod: „Auf wiedersehen,
Good evening, Bonjour, Adios!”
Rőzseláng, szerelmek szövődnek,
pár hét, és vége,
Épp ezért túlzottan
ne vedd a szíved igénybe.

A hatvanas évek (Balaton)

Cseh Tamás, Másik János és Bereményi Géza A hatvanas évek (Balaton) című dala egészen más „ifjúsági problémáról” tesz tanúbizonyságot. A csendes, rezignált, nosztalgikus emlékező a balatoni „régi nyarakon” mereng, amikor nem volt vitorlás hajó, teraszokon ülve nézték a tavat, és átmentek Almádiból Siófokra. A háttérben felsejlenek a fiatal értelmiséget foglalkoztató eszmerendszerek és kérdések: Kafka és a diáklázadások idején Nyugaton a fiatalok körében népszerű egzisztencialista filozófus, Sartre; az itthon megélt kádári konszolidáció, valamint a filmvásznon csodált nyugati szabadság jelképei: az autóstop és a tviszt.

Cseh Tamás 1985-ben a családjával Kővágóörsön
Cseh Tamás 1985-ben a családjával KővágóörsönFortepan / Kende János

A stoppolás a korszakban a nyolcvanas évekig tilos volt, aki mégis ezzel próbálkozott, könnyen a legközelebbi rendőrőrsön találhatta magát, így nem csoda, ha ez is a szabadság vágyott állapotának jelképe lett. Cseh Tamás viszont nem a stoppolás miatt került bajba 1962 nyarán, hanem azért, mert tvisztelt a balatonalmádi strandon, sőt: ehhez még gitározott is. A Balaton-partot Gibson gitárjával bejáró fiatal énekest rengetegen leszólították, hogy játsszon valamit. Ezekből a zenélésekből spontán tóparti bulik kerekedtek, amit már a rend őrei sem nézhettek tétlenül: Cseh Tamást kitiltották Balatonalmádiból „tvisztelés és ahhoz való zenélés” miatt.

A hatvanas években nyár felé
tetőzött az ifjúsági probléma.
Emlékszem, nap mint nap hajóval
átmentünk Almádiból Siófokra.

Ó a régi, ó a Balaton…
régi nyarakon, bár nem volt vitorlás hajónk.
Ó a régi, ó a teraszon…
ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.

Bródy János: Földvár felé félúton

Azt, hogy a nyolcvanas években, Esterházy Péterrel szólva, „a szabadság kis körkörösei már készülődtek”, sejthetjük Bródy János dalából is: a korábban üldözött stoppolás itt már maga a valóság.

Ott állt a lány az út jobb oldalán,
Egy sárga rózsa hervadt homlokán.
A szürke úton csak állt várakozón
Földvár felé félúton.

A múltba révedő, lírai történet szerint a hajába hervadt rózsát tűző, az őszi napfényben a szürke úton várakozó lánynak a fellépésre siető elbeszélő felajánlja, hogy elviszi kocsival Földvárra. Neki magának is „nehéz a szíve”, valódi kommunikáció azonban nem alakul ki közöttük: a lány nem válaszol, csak egy könnycsepp hull le az arcán. Nem tudjuk meg, miért szomorú a lány, és azt sem, hogy került a szürke útra Földvár felé félúton – vár valakit, vagy esetleg történt vele valami? Az elbeszélőnek sietnie kell, hiszen várnak rá „a földvári kultúrház ócska színpadán”, mégis érzi, hogy ebben a találkozásban akár több is lehetett volna. Visszarévedve a történet immár túlmutat önmagán: a szürke út lehet akár az élete is, amire visszatekintve, a múlttal szembenézve elgondolkodik a mulandóságon, az elillant pillanatokon, és azon, mi mindent hagyott már maga mögött. A dal érdekessége, hogy a szövegben leírt helyzet Bertha Bulcsú A kenguru című regényében is olvasható: a főszereplő, Varjú István teherautó-sofőr egy otthagyott stoppos lányról ábrándozik. A regényből a hetvenes évek elején kultuszfilm is készült, olyan előadók közreműködésével, mint Koncz Zsuzsa, a Fonográf vagy az Omega.

Bródy János 1972-ben, a háttérben Szörényi Szabolcs
Bródy János 1972-ben, a háttérben Szörényi SzabolcsFortepan / Szalay Zoltán

KFT: Balatoni nyár

Ültünk a mólón, és néztük,
Hogy járja a táncát a vízen a fény.
Élveztük, mennyire jó ez a sablonos helyzet.
Hamburgert ettünk, és vártuk,
Hogy jöjjön a fél négy, mert utazunk már.
Itt hagyjuk Zamárdi-felsőt,
Hisz újra csak elmúlt egy balatoni nyár.

A KFT Balatoni nyár című dala is a nyolcvanas éveket idézi meg. A hamburger és a maszek tulajdonosok parti büféinek árszínvonala mellett megjelenik a vonatra várakozás közös élménye és az egynyári kaland is. A tihanyi rév emblematikus helyszínére ugyan nem érkezett meg a kék szemű lány, de a bánatát alkoholba fojtó elbeszélő azért valaki mással vigasztalódhatott a nádasban, ahol lehullott róla „minden erkölcsi lánc”. A melankolikus sláger a mulandóságra is emlékeztet, eltűnődhetünk, hogy valóban, a saját életünkben is „hányszor elmúlt már” a balatoni nyár – még szerencse, hogy a búcsú nem végleges. A dal zenéjét Bornai Tibor Hazel O´Connor ír származású énekesnő számára szerezte, de végül a KFT 1986-os Siker, pénz, nők, csillogás című lemezén jelent meg. A szöveget némileg pikánssá tévő szituáció a nádasbeli lánnyal, aki nem tudja, hogy hódolója házas, állítólag puszta fikció: a dalban szereplő lány akkor már hatodik éve volt a szerző a felesége. Szintén a szerző elmondásából tudni, hogy a megénekelt helyszíneken, Zamárdi-felsőn és a tihanyi révnél sem történt a valóságban olyasmi, amiről a dal szól.

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra