Andrássy Klára grófnő, Andrássy Tivadar legkisebb leánya nem volt magasan képzett, gimnáziumi tanulmányait követően a környezete segítségével és autodidakta módon képezte magát, széles körű műveltséget szerzett zenei és irodalmi téren. Ám ez nem minden, 11 évesen mentővizsgát tett, élete során többször végzett betegápolói tevékenységet, és kórházat is alapított.
Már tinédzserként is szociálisan érzékeny volt
Klára fiatalon, 16 éves korában tanúbizonyságot tett arról, hogy szívén viseli a nála szerencsétlenebbek sorsát. Az Est című lap hasábjain 1914 novemberében felhívást tett közzé annak érdekében, hogy csodás karácsonyt szervezzen azon társai számára, akiknek a szülei a fronton harcoltak, vagy a háború miatt elveszítették a munkájukat, otthonukat.
„Ezért fordulok hozzátok, fiuk, lányok; azokhoz, akik a jólétet élvezik, akik nyugalomban élve olyan könnyen felejtitek el azt a sok szenvedést, ami körülöttünk van. A karácsony közeledik, és mennyi gyermek gondol arra a jobb időre, amikor náluk is volt pénz ajándékokra. Most ez másképpen van. Most nekünk kell segíteni kis társainkat, akiknek apjuk hadbavonult, és akiknek szülői keresetképtelenné lettek.”
A figyelemfelhívó írás hatására létrejött a Gyermekszívek karácsonya elnevezésű esemény, amelynek keretében 5000 gyermek kapott ajándékot abban az évben.
Szívügye volt a gyermekek jóléte
Éveken át komolyan kivette a részét az Országos Gyermekvédő Liga tevékenységéből, 1928-ban pedig egy gyáros segítségével gyermekambulanciát hozott létre.
Ez a kórház élvezte a Liga támogatását, és hozzávetőleg 300 gyermeket látott el, és csupán évi egy pengő hozzájárulásért a legszegényebb családok gyermekei itt teljes körű orvosi ellátást kaphattak.
Kiállt a nézetei mellett
Mind újságíróként, mind politikai szerepvállalása során többször hangoztatta, hogy Magyarország mindenképp alulmarad, akár az oroszokhoz, akár a németekhez közeledik. 1939-től, amikor hazánk még nem lépett be a háborúba, vagyis technikailag semleges volt, az akkor már elvált nő, a gyermekét egyedül nevelő anya, a Lánchíd budai hídfőjénél lévő Andrássy-palotában elkezdte szervezni az ellenállást.
Francesca Wilson, az egykori brit tanárnő, aki szintén a lengyel menekülteket segítette, többször találkozott Klárával az Andrássy-palotában.
„Élénk személyisége bevilágította a komor termeket…és bár az arca nem volt gyönyörű, igazi, emberi arc volt, amelyre mindenki emlékszik.”
Andrássy Klára jó kapcsolatot alakított ki az akkori brit nagykövettel, Owen O’Malley-vel, aki boldogan támogatta a nő humanitárius tevékenységét, és Klára az összeköttetései révén fontos információkat szállított a briteknek. Az Andrássy-palota ebben az időben nem hivatalosan a brit hírszerzés budapesti központja is volt, illetve itt működött a lengyel ellenállás titkos rádióállomása is.
A James Bond-regények írója maga is titkosügynök volt: nácik ellen konspirálhatottA James Bond írójának szintén izgalmas élete volt, a második világháborúban titkos műveletekben vett részt.
Tovább olvasomAmikor beléptünk a háborúba
1941 tavaszán, amikor Magyarország semlegessége nem volt tovább fenntartható, Klára is egyre nagyobb veszéllyel nézett szembe.
„A Gestapo a nyomunkban van, de egyelőre nem árthatnak nekünk”
– írta egy levélben a testvérének, Katinkának.
Már kamaszként is lázadó volt Károlyi Mihály felesége, a „vörös grófnő”Andrássy Katinka családja ellenérzései ellenére ment feleségül Károlyi Mihályhoz, s az utókor azóta is „vörös grófnő”-ként emlegeti.
Tovább olvasomÚgy vélte, amíg Horthy hatalmon van, neki és barátnőjének, Szapáry Erzsébet grófnőnek nem eshet bántódása.
Ám amikor Horthy engedélyezte a német csapatok átvonulását Magyarországon, O’Malley, aki addig baráti viszonyban volt a kormányzóval, értesítette őt, hogy Nagy-Britannia megszünteti a diplomáciai kapcsolatokat hazánkkal.
Trianonnal veszett el nagyhatalmi szerepünk a sí terén, de így is megéri itthon sízni – interjú Jeszenszky GézávalAmellett, hogy Jeszenszky Géza politikusként és történészként egyaránt ismert, a sízés ügyét is szívén viseli.
Tovább olvasomAz angolok menekítették ki
O’Malley értesítette Londont, hogy azonnal biztosítsák az anyagi feltételeket Andrássy és Szapáry Angliába történő utazásához. Klára egy tengerész attasé társaságában indult útnak a Balkánon keresztül, ám Erzsébet Budapesten maradt.
A menekülés nem volt veszélytelen a háborús övezetben, de egy hét alatt Dubrovnikba értek, ahonnan, a tervek szerint, tengeralattjáróval indultak volna Athénba. Sokáig nem érkezett hír a hercegnő hollétéről, később derült csak ki, hogy 1941. április 12-én, húsvétvasárnap, az olasz légierők lebombázták Dubrovnikot. Ebben a támadásban szenvedett súlyos sérüléseket Andrássy Klára, és végül belehalt sebeibe.
Kéthly Anna politikus megható mondatokkal idézte fel a nekrológban ennek a kiváló nőnek a munkásságát: „Emberfölötti bátorsággal végezte vállalt feladatait, mélységes emberséggel és jósággal szolgálta emberi ideáljait. E sötét kor egyik ragyogón tiszta, sugárzó jelensége volt.
Elmúlása súlyos veszteség, nehezen viselhető fájdalom a haladó idők minden harcosa számára.
Nő volt és asszony, a szónak legmagasabb rendű értelmében, olyan alakja e nyugtalan, békétlen kornak, aki egy későbbi boldog kor babonáktól, elfogultságoktól, előítéletektől mentes, nagyszerű asszonytípusát vetítette elénk.”
Nemcsak Andrássy Klára harcolt a maga eszközeivel, a nők világszerte tevékenyen részt vettek már az első világháborúban is, olvasd el az erről szóló cikkünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
