Képzeld el, hogy egy forró nyári napon a kertedben sétálsz, és hirtelen egy apró, de szervezett kis világra leszel figyelmes a lábad alatt. Ez a hangyák társadalma, tele titokzatos történetekkel és meglepő fordulatokkal. Ezek a pici rovarok szinte mindenütt megtalálhatóak a világon, a sivatagoktól kezdve az esőerdőkig. Arról talán már hallottál, hogy mennyire jól szervezettek. Szükségük is van rá, hiszen egy hangyabolyban milliók élnek együtt. És minden egyednek az élete számít, ezt bizonyítja a legújabb tanulmány, amely a Current Biology szakportálon jelent meg. Eszerint ezek az apró állatok életmentő műtéteket is végrehajtanak a társaikon. Az embereken kívül nem ismerni más fajt, amely képes lenne ilyesmire.
Ez az egyetlen állatfaj, amely ilyenre képes
A fertőzések komoly veszélyt jelentenek az állatokra, különösen az olyan társas fajokban, ahol a szoros együttélés miatt jobban ki vannak téve a járványos terjedésnek. A rovarok általában úgy mérséklik ezeknek a kockázatát, hogy elpusztítják a fertőzött fészekaljakat, ami azért, lássuk be, elég drasztikus megoldás. A floridai lóhangyák (Camponotus floridanus) azonban sokkal szofisztikáltabb stratégiát követnek: azonosítják a végtagok sebeit fészektársaikon, majd tisztítással vagy amputációval kezelik őket.
A hangyák képesek „diagnosztizálni” a sérüléseket és megnézni, hogy azok nem fertőződtek-e el, majd más egyedek ennek megfelelően kezelik a sérültet, akár hosszú időn keresztül is
– fejtette ki Erik Frank viselkedésökológus, hozzátéve, hogy nem ismer a tudomány egyetlen másik fajt sem az állatvilágban, amelynek példányai ilyen kifinomult beavatkozásokat hajtanának végre egymáson.
A németországi Würzburgi Egyetem kutatói tavaly jöttek rá, hogyan csinálják ezt a hangyák: társaik sebeit egy különleges anyaggal fertőtlenítik, amelyet mirigyeik termelnek. Igen ám, de az is kiderült, hogy erre csak egy afrikai faj, a matabelehangya (Megaponera analis) képes, amelyet a felfedezés után át is kereszteltek szanitéchangyára. A floridai lóhangyának viszont nincsenek ilyen mirigyei, ezért a tudósok kíváncsiak lettek, hogy ennek hiányában hogyan kezelik a sérülteket.
Kísérleteik azt mutatták, hogy a lábszársérüléseket a kezelő hangya a szájával tisztította meg: állkapcsával és mellső lábaival tartva az érzékeny végtagot a sebet addig nyalogatta, amíg teljesen sterilizálta. A combon keletkezett sebek esetében viszont harapásokkal amputálták a sérült testrészt, természetesen ez előtt is alaposan megtisztítva a sebet. Egy ilyen műtét nagyjából 40 percet vett igénybe.
Azt is megfigyelték, hogy ha elzárták orvosaiktól a lábszársérült hangyákat, akkor azoknak csak a 15 százaléka maradt életben. Ha viszont társaik ellátták a sebeket, akkor a sebesültek túlélési aránya 75 százalékra nőtt. A combsérüléssel kezelt hangyák túlélési esélyeit az operáció 40 százalékról 90 százalék fölé javította.
Olyan lábat, amelynek sebe a lábszárhoz közel esett, egyszer sem amputáltak, aminek orvosi magyarázata is van.
A combsérüléseknél a láb vérkeringésének sebessége lelassul, a lábszársérüléseknél viszont a baktériumok gyorsabban bejutnak a szervezetbe. Nem tudnák tehát elég gyorsan levágni a lábat ahhoz, hogy megakadályozzák a káros baktériumok továbbterjedését
– mutatott rá Laurent Keller, a svájci Lausanne-i Egyetem evolúcióbiológusa.
A kutatók maguk ezt úgy ismerték fel, hogy a hangyák mikro-CT-vizsgálata kimutatta: a combíz vérpumpáló izmainak károsodása lassítja a vérkeringést. Emiatt van az, hogy a baktériumokkal teli vérnek hosszabb ideig tart eljutni a test más részeibe, elegendő időt hagyva az apró sebészeknek a műtéti beavatkozásra.
Hogy erre a CT-kkel és hasonló modern orvosi eszközökkel nem rendelkező hangyák hogyan jöttek rá, az egyelőre rejtély. De annyi bizonyos, hogy ezek a kis teremtmények különlegesek, és sok mindent tanulhatnánk tőlük az együttműködésről és a kitartásról. Szóval legközelebb, amikor egy hangyabolyt látsz, ne kezdd rögtön széttiporni, mert csak szerencsétlen kis szanitéceiknek szerzel ezzel emberfeletti – akarom mondani, hangyafeletti – munkát.
Ha az is érdekel, hogy milyen állat lehet az emlősök őse, ide kattintva arról is olvashatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
