afrika szegénység

A kenyai Kiberában félmillióval többen élnek, mint Szlovéniában összesen. Mert amíg déli szomszédunk lakossága hivatalosan 2 116 792 fő, addig a kenyai főváros területén két és fél millióan nyomorognak. 

Ez a világ egyik legnagyobb nyomornegyede

A kenyai főváros területének 6 százalékát elfoglaló Kibera 1918-ban jött létre a núbiai katonák telepeként egy Nairobi melletti erdőben, ahol az első és a második világháborúban végzett szolgálatok jutalmaként osztottak ki telkeket. A korabeli brit gyarmati kormány lehetővé tette a település informális növekedését, elsősorban azért, mert a núbiaiak a brit korona egykori szolgái voltak. A bérbeadók azonban az 1970-es évek eleje óta a törvény által megengedettnél lényegesen több bérlőnek adták ki az ingatlanjaikat,

így amióta a nyomornegyedben élők a kínált árakat viszonylag megfizethetőnek találták Kiberán, egyre csak nőtt a lakosok száma.

Óvatos becslések szerint Kibera jelenleg 600 ezer–1,2 millió szegény ember otthona, de egyes források 2 és fél millióra saccolják a negyedben nyomorgók számát.

Így élnek a kenyai szegények

Bármelyik adat is legyen a legközelebb az igazsághoz, mindegyik riasztó, pláne úgy, ha tudjuk, hogy Nairobi városközpontjától délnyugatra található, egy vasútvonal és a Ngong folyó által határolt Kibera területe mindössze 4 négyzetkilométer. Ekkora helyen sorakoznak egymás hegyén-hátán a nyomornegyedben élők, sárral vagy betonpadlóval és hullámos tetőkkel épült sátrai, amelyek átlagos mérete alig éri el a 4 × 4 métert.

Se villany, se víz

Hogy is lenne, hiszen Kibera csupán körülbelül 20 százalékában van villamos energia, az is leginkább az utcai világításban merül ki. A helyieknek több mint 2000 forintnak megfelelő összeget kellene fizetniük azért, hogy legyen a sátrukban egy kis fény, ám ezt a legtöbben nem engedhetik meg maguknak.

Ám az odahordott víz sem tiszta, olyannyira, hogy használatával egy pillanat alatt lehet megfertőződni tífusszal vagy kolerával. Most szerencsére már két fővízvezeték fut a város ezen területére, a lakosok 3 kenyai shillingért, vagyis kicsivel több mint 6,5 forintnak megfelelő összegért tudnak 20 liter vizet szerezni.

A latrinától a folyóig

A vízhiány természetesen a vécézési lehetőségeket is leszűkíti. Általában ötven sátorra jut egy földbe vájt gödör, úgynevezett latrina, amely kiürítéséről a fiatalabb fiúk gondoskodnak: kiszedik a tartalmát, majd a folyóba dobják.

Súlyos fertőző betegségek terjednek

Martin Muchangi, a vízügyi, közegészségügyi és higiéniai, elhanyagolt trópusi betegségek és közegészségügyi vészhelyzetek programigazgatója egy korábbi cikkben elmondta, hogy a nyomornegyed lakosságát megannyi fertőző és nem fertőző betegség sújtja: ezen a területen többek között a hasmenés, a vérhas és a tífusz nagyobb arányban van jelen, mint a fejlettebb és a jobb infrastruktúrával rendelkező külvárosokban. Ráadásul Kiberában nincsenek kórházak sem, az ellátást jótékonysági szervezetek biztosítják, és mindenkit arra ösztönöznek, hogy

végeztesse el a HIV-tesztet, és pozitív eredmény esetén kérje az ingyenes gyógyszereket.

Bűnt bűnre halmoz az erős ital

Nagy kihívást jelent a jótékonysági szervezetek számára a nyomornegyedben elterjedt changaa, az az igen erős, magvak, gabonafélék, kukorica, köles, gyümölcs, zöldségek vagy a pálmalevél nedvéből készült alkoholos ital is, amelyet gyakran hígítanak repülő-üzemanyaggal, balzsamozófolyadékkal vagy akár akkumulátorsavval. Noha az ital illegális, sokan ebből, a fémhordókban készülő elképesztően veszélyes „nedű” készítéséből élnek, az ára – átszámolva – poharanként mindössze 22–23 forint. Ráadásul a teljes hatáshoz sokat sem kell hozzá fogyasztani. Miután a changaa függőséget okoz, sokan mindent megtennének, és meg is tesznek azért, hogy hozzájussanak.

A Kiberában tapasztalható több mint 50 százalékos munkanélküliség miatt sokan már reggel elkezdenek inni, amely nagyban okolható a rendkívül rossz közbiztonságáért: a bűnözés és a nemi erőszak napi szinten jelen van a nyomornegyedben. Nagy gondot okoz az is, hogy a legtöbb férfi még mindig nem használ óvszert, ennek következményeként pedig egy adott időpontban a 16–25 év közötti nők körülbelül fele terhes. 

Nyomornegyedi túrák

Bár első hallásra furcsának tűnhet, de a Kibera Tours rendszeresen szervez túrákat a nyomornegyedbe. A nonprofit szervezet a séták árából a helyi közösséget támogatja: egyes túrák például a kiberai gyerekek iskolájának működtetését segítik, a további nyereséget pedig közvetlenül  Kibera életének javítását célzó projektekre fordítják. A túra szervezői többek között azt kérik a résztvevőktől, hogy

értékeket ne vigyenek magukkal, ne kukucskáljanak be a sátrak ablakain, és ne fotózzanak az emberek iránti tiszteletből és a fényképezőgépek biztonsága érdekében.

Kifejezett kérés az is, hogy a túrázók ne osztogassanak se pénzt, se édességet a séta során, és bár említik, hogy Kibera a világ legbarátságosabb nyomornegyede, minden túrát biztonsági személyzet kísér, és a szervezők nem vállalnak felelősséget az elveszett tárgyakért, balesetekért vagy az egyéb előre nem látható eseményekért.