Az adventi koszorú vallási jelentőségű szimbólumból mára lakberendezési tárggyá vált, amely a legtöbb magyar otthonban is megjelenik a karácsony előtti hetekben. Az üzletek polcairól készen is lekapható, vagy otthon elkészíthető szimbólum advent időszakában kísér bennünket, gyertyáinak lángja melengeti otthonunkat függetlenül attól, hogy tartjuk-e magunkat a lila és rózsaszín szimbolikájához.
Ma gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún
Az adventi időszak az idei évben a mai napon kezdődik: ez advent első vasárnapja, a nap, amelyen az első gyertyát is meggyújtják a hívek világszerte.
Az időszak elnevezése az adventus Domini, azaz az úr eljövetele latin kifejezésből ered:
ebben az időszakban tartják a római katolikus templomokban minden reggel a roráté miséket is, amelyek kiemelt része a koszorú gyertyájának meggyújtása, a sötétben növekvő fény megmutatása.
A koszorú eredetét a kereszténység előtti germán népcsoportoknál érdemes keresnünk: ők díszítettek elsőként gyertyákkal koszorúkat a hideg és sötét decemberi estéken, amivel abbéli hitüket fejezték ki, hogy hamar eljönnek a meleg és világos tavaszi napok. Skandináviában hasonló célból készültek a koszorúk, melyek esetében kerék köré helyezték a meggyújtott gyertyákat – a világosság istenéhez imádkoztak azért, hogy a Föld kerekét forgassa úgy, hogy ismét elérkezzen hozzájuk is a fény.
Kerékre rögzített gyertyákból indult a mai hagyomány
A 19. század közepi feljegyzések ugyanakkor már arról tanúskodtak, hogy a keresztények készítenek koszorút. 1839-ben egy lutheránus lelkész, Johann H. Wichern már biztosan adventi koszorúval készült a karácsonyvárásra, igaz, ez még teljesen másként festett, mint amiket mi készítünk ma. Egy kerékre rögzítette ő is a gyertyákat, melyekből 28 fehér, négy pedig vörös színű volt.
A kereket a templomban lógatta fel, és
ahogy teltek a napok, mindig eggyel több gyertyát gyújtott meg rajta.
A vörös gyertyákat a vasárnapokra tartogatta.
Ezt jelentik a színek és a gyertyák
A huszadik században aztán Európa-szerte elterjedt a szokás, mely közben meg is változott: 32 gyertya helyett már csak négy került a koszorúra, amely kerék helyett fenyőágakból készül. A katolikus hagyományban használt lila gyertyák vagy szalagok a bűnbánat jelképei, míg a rózsaszín gyertya, amelyet advent harmadik vasárnapján gyújtanak meg a keresztények, az örömöt jelenti: közeledik már az ünnep, nem kell sokat várni rá.
A négy gyertya a négy vasárnapon túl továbbá a hit, remény, szeretet és öröm szimbóluma is, melyek személyekre is utalnak: a hit Ádám és Éva, a remény a zsidó nép, a szeretet Keresztelő Szent János, az öröm pedig Szűz Mária, Jézus anyja.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
