Nyugatosok nyara: így töltődtek híres íróink és költőink

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szűkös pénzügyi helyzetükben a Svábhegyet választották, Kosztolányi Dezső tanulmányútra indult a Zalába, Harmos Ilona gyerekkora helyszínére tért vissza, Karinthy Frigyes pedig Siófokra esküdött.

Rengeteg körülmény lehet hatással arra, hogy hol töltjük a nyarat vagy azt a néhány napot, amit pihenésre szánunk: a pénzügyi helyzetünk, a szívünk szava, a nosztalgia vagy éppen a szenvedélyünk. Igaz ez a nyugatos írókra és költőkre is, akik valamelyik belföldi úti célt választották a vakációra. 

A természet vonzásában

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni a Svábhegyen

Radnóti és felesége, Fanni szívesen töltötték szabadidejüket a Svábhegyen és környékén. Az esküvőjük után egy Pozsonyi úti kis lakásban költöztek össze, itt, a belvárosban teltek szorgos hétköznapjaik: Radnóti írt és a kávéházakat járta író és költő barátaival, Fanni pedig édesapja gyorsíróiskolájában tanított, de hétvégente mindkettejüknek jólesett maguk mögött hagyni a fővárosi nyüzsgést. 

A Gyarmati család már az 1910-es évektől a hegyen, a Diana út 16/B alatt bérelt házat kora tavasztól késő őszig. Ez volt a Tündérlak, ahol Radnótiék a ’30-as évek végétől a ’40-es évek végéig sokat vendégeskedtek.

A Normafa az 1910-es évek végén
A Normafa az 1910-es évek végénFotó: Fortepan

„Az Istenhegy, az istenhegyi kert lett ennek a szerelemnek az otthona, a félelmek között született béke szimbóluma – írta a Tündérlakról Pomogáts Béla irodalomtörténész. – A házat valaha szőlő vette körül [...], a hagyomány szerint Jókai Mór is megfordult falai között. A szőlő később kipusztult, a kertet visszahódította a természet. Bokrok és fák nőttek benne, éppen alkalmas rejteket kínálva annak, aki szeretne elvonulni a baljós események és hírek elől.”

A ház és a kert idilli nyugalma megihlette Radnótit. Az ott töltött napok élményét örökíti meg többek között az Este a kertben, a Szerelmes vers az Istenhegyen és az Istenhegyi kert című verse. „Nézd, fut a rigó, fujd fel a tollát, / gyere le szellő, / már hajlik az ág, / fut a béke is, zizzen az ujság, / gyere le szellő, / dagadj viharrá, / lépj rá a lombra, szakadja le alá” – idézte meg a Lomb alatt című versében Gyarmatiék kertjének nyugalmát és a háború árnyékát. 

Radnóti és Fanni szívesen kirándultak a barátaikkal a Normafán: télen a sípályákat, nyáron pedig a túraútvonalakat vették célba. Fanni gyakran írt naplójában ezekről az élményekről.

Rendhagyó expedíció

Kosztolányi Dezső Zalában 

Kosztolányi nyaranta szívesen fordult meg a Dunakanyarban barátjával, Karinthy Frigyessel, akivel együtt keresték fel az ott élő Babits Mihályt, élete vége felé pedig egy visegrádi üdülőben töltődött fel. De számára a nyaralás nem mindig jelentett egyet a gondtalan semmittevéssel. 

Zala nem volt számára ismeretlen terep. Házasságuk előtt a környéken fellépő színésznő, Harmos Ilona után szökött a fővárosból, aki előadása után szívesen töltött a költővel egy lopott éjszakát. „Dide meglátogat és én az ablakon ugrok ki hozzá, éjjel, suttyomban. Balatonfüredről Keszthelyre megy a társulat. Desiré utánam jön” – írta Ilona visszaemlékezéseiben. 

Göcseji táj
Göcseji tájFotó: Fortepan/ Göcseji Múzeum

Húsz évvel később már mint férj és feleség tértek vissza, de sokkal kevésbé romantikus céllal: Kosztolányit a göcseji nyelvjárás izgalmai vonzották. „Zala megye e déli szögében a kevertelen magyarság még úgy beszél, mint a honfoglalók beszélhettek” – vélte. A nyelvjárás annyira elvarázsolta, akár a régészt egy mamutlelet. 

A tanulmányútra nemcsak Ilona, hanem barátja, a humorista és író Nagy Endre is vele tartott. A környéket Keszthely országgyűlési képviselője, Reischl Richárd autójával járták körbe, hogy megspórolják a vonatozással töltött időt. 

„Expedíciónk d. e. 11 órakor indult közép-európai időszámítás szerint. Fegyvereket, konzerveket nem vittünk magunkkal. Csak Kosztolányinál volt egy nyelvtörténelmi szótár és az én óraláncomon egy iránytű” – írta a kevés veszélyt, ámbár annál több felfedeznivalót tartogató kirándulásukról Nagy Endre. 

Nosztalgiázás a gyerekkor helyszínén

Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona Gödöllőn

Harmos Ilona karrierje színésznőként indult, a Vígszínházban dolgozott, amikor megismerte jövendőbelijét, Kosztolányi Dezsőt, mellette viszont íróként is kipróbálta magát. Novellái jelentek meg a Nyugatban és a Szép Szóban, színműveket fordított, később pedig megírta férje és férje legjobb barátjának, Karinthy Frigyesnek az életrajzát is. 

Ilona gyerekkora nagy részét Gödöllőn, a Gizella út (ma Isaszegi út) 84. szám alatt, tíz testvére mellett töltötte. Bár falusias körülmények között éltek, a királyi család jelenléte mindennapjaik részévé vált. Néha látták, ahogy Erzsébet királyné hintójával elhaladt a házuk előtt.

Gödöllő a nyarak színtere volt. Mihelyst hűvösebbre fordult az idő, Ilonáék családja (papa, mama és 11 gyerek) visszaköltözött a fővárosba, és amint megérkezett a tavasz, indultak Gödöllőre. A hosszú parasztházban öt szoba sorakozott egy vörös téglás, vadszőlővel befuttatott folyosó mentén, előtte jegenyék álltak, a hátsó kertben krumpli nőtt, csirkék kotkodácsoltak, disznók dagonyáztak, kerekes kút, fáskamra, kút állt, a verandán a család és a fővárosból érkezett barátok gyűltek össze hétvégente. 

A gödöllői királyi kastély és belső udvara a 20. század elején
A gödöllői királyi kastély és belső udvara a 20. század elejénFotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára/ Klösz György

„Ez a lakásunk nem olyan szép, mint a pesti lakás, csak szedett-vedett bútorok vannak benne, puhafa ágyak, puhafa szekrények s egy régi, fekete kredenc az első szobában, az ágyakban szalmazsák van, a szalmazsákba diófalevelet dugnak a bolhák ellen” – emlékezett vissza a házra Ilona Burokban születtem című önéletrajzi írásában

Ilona tizenöt éves volt, amikor meghalt az édesapja, és rossz anyagi helyzetük miatt el kellett adniuk a gödöllői házat és a hozzá tartozó földeket, de a nyarakat azután is itt töltötték: kibérelték egykori otthonukat. 

A jól bevált Aranypart

Karinthy Frigyes Siófokon

Karinthy Frigyes Siófok visszajáró vendége volt. Volt, hogy a barátaival időzött a Balaton déli partján, máskor a családjával nyaralt a Batthyány utcai Vitéz panzióban. Azután is ide vonult vissza, hogy elvesztette első feleségét, Judik Etelt. Napjai hedonista programok sorozatával teltek: miután megebédelt a Hozbor vendéglőben, kártyázott, esténként kaszinózott. 

Kosztolányihoz hasonlóan ő sem állhatta meg, hogy a nyaralása alatt munkával ne foglalkozzon: előfordult, hogy bejárta a déli part üdülőhelyeit, és felolvasóesteket tartott. Állítólag Siófok volt annak az anekdotának a helyszíne is, amelyben a Kosztolányi által felbérelt gyerekek Karinthyhoz szaladtak, és sorra kérték tőle az autogramokat, amikor pedig az író megkérdezte, minek nekik ennyi, azt felelték, ötven Karinthyért kapnak egy Kosztolányit. 

Strandolók Siófokon 1917-ből
Strandolók Siófokon 1917-bőlFotó: Fortepan/ Schoch Frigyes

Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona, az író később életrajzírója így emlékezett a Balatonon töltött nyarakra: „Voltak viharosabb és csöndesebb napok, a Balaton váltakozó hullámverésének a példájára. Egy ilyen viharos napon történt, hogy Frici, égő cigarettájával, jó darabon kiégette a paplanát, Aranka egy csomó tányért a földhöz vágott, a Karinthy-csemeték pedig, Tomival az élükön, valamennyi szobából kihordták a párnákat, s oly erővel dobálták egymás fejéhez, hogy két párna kiszakadt s a bennük levő toll behavazta az egész udvart, beszállt a nyitott ablakokon keresztül a szobákba. A termetes Vitézné csípőre tett kézzel, fejcsóválva megállt a konyha ajtajában és szelíd szemrehányással, orrhangján csak ennyit dünnyögött: – Íme, a Karinthy dinasztia.”

A Vitéz panzió nem mindennapi drámák helyszíne is volt. Itt történt, hogy Karinthy felesége, miután egy fiatal udvarlója nem ment vele a strandra, kivetette magát az ablakon – de szerencsére túlélte. Az eset, ami nem vette el a család kedvét attól, hogy a következő nyarakat is Siófokon töltsék.

Az írót Siófokon lelte a halál 1938-ban. Koponyaműtéte után lábadozott, a tragédiára mégsem utalt semmi. Augusztus 28-án Rejtő Jenő érkezett hozzá látogatóba, 29-ét pedig idősebb fiával, Gáborral töltötte, de még aznap agyvérzést kapott és meghalt. 

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.