Látszólag nagyon egyszerű a válasz: semmi különbség nincs, ez az a kis morzsás izé, amit a kezdő szakácsok a grízzel kevernek össze, pedig valójában arra van, hogy a rántott húst ebbe forgassuk, mielőtt beletesszük a forró olajba. A neve lehet zsemlemorzsa vagy panírmorzsa, teljesen mindegy, hiszen ugyanazt takarja, nem?
De akkor mi a helyzet az otthon, száraz kenyérből darált friss panírmorzsával? Azt hívhatjuk zsemlemorzsának? És egyáltalán: miért született volna meg a kétféle elnevezés, ha a kettő ugyanaz?
Akkor tehát van különbség a panír- és a zsemlemorzsa között?
Van, és a választ egy panírmorzsákat forgalmazó webshop kínálatának feltérképezésével könnyen megtalálhatjuk.
Viszonyuk olyan, mint a rovaré és a bogáré. Panírmorzsa ugyanis lehet gluténmentes, kukoricás, diabetikus, kollagénnel(!) dúsított, ropogós, panko, csak kenyérből készült, ízesített, paleo, hántolt mandulából készült... és még ki tudja, hányféle.
A zsemlemorzsa ezek egyik, méghozzá legnépszerűbb fajtája: a szimplán száraz zsemléből darált bundaalap. Összetevői leginkább a búzaliszt (BL55), ivóvíz, étkezési só, élesztő, sváb beceneve pedig prézli. Utóbbi elnevezés nem túl szigorú: prézli akár kenyérből, zsemléből is készülhet, a szó eredetéről pedig annyit tudni, hogy a német Brösel (zsemlemorzsa) szó magyarosított változata.
Különbség tehát sok van, a kapcsolat pedig az, hogy a panírmorzsák egyik fajtája a hagyományos prézli, és persze a felsoroltak közül mindegyikbe panírozhatunk húst, sajtot, zöldséget vagy gombát gasztrohitünk, diétánk, allergiánk szabályainak megfelelően.
