Talán mindannyian próbáltuk már lefordítani kedvencünk nevét külföldi ismerőseinknek, ami sem bird’s milk, sem Vogelsmilch néven nem visz közelebb a megoldáshoz. A németek egyébként ismerik az angol nyelven inkább floating islands névre keresztelt desszertet, amiről annyi egészen biztos: nem csak a habos megjelenése, de elnevezése sem mindennapi.
Miért madártej?
Az elnevezésnek jó eséllyel valami köze azért van a madarakhoz és a tejhez, ám nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Sokak szerint nem a madárból lefejt tejre utal a név, hanem egy olyan édességre, ami úgy néz ki, mintha az ízesített tej tetején kis, fehér madarak úszkálnának.
Legalábbis ez az egyik értelmezés.
A nyest.hu hozzáfűzi: a név számos országban takar valamilyen édességet, ám ezek közül sok nem is hasonlít a mi tejes desszertünkre, sokkal inkább egy tojáshabos szelet, csokoládéval bevonva.
A legnagyobb valószínűség szerint azonban egy vándorkifejezésről van szó, mely eredetileg egy képzeletbeli ételt jelölt, méghozzá úgy, hogy olyan ételféleségre utalt, mely nem is létezhet: a madár tejére – írják, kiemelve, hogy ezt a fantázianevet ragasztották később többféle édességre.
Ez pedig a másik lehetséges megoldás, de van harmadik is, ami kissé pontosítja az előbbit.
A Magyar Nyelv közösségi oldalon azt írják: az elnevezés a latin lac gallinaceum (tyúktej) kifejezésből ered, a szó pedig az annak forrásául szolgáló ógörög ορνίθων γάλα (ornithón gala) „madarak teje” – kifejezés tükörfordítása.
Ez a több ókori szerzőnél előforduló kifejezés olyan finom ételt jelölt, amit csak elképzelni tudunk (mint például a madarak teje). A név pontos eredetét talán sosem tudjuk meg, de annyi érdekességet mindenképpen, hogy lengyelek az általunk ismert fogást zupa nic, azaz „semmileves” néven emlegetik.
