Koronavírus: filmes bakancslista az otthoni karanténra

De mielőtt még lekaparnánk a tapétát pánikunkban, próbáljuk meg meglátni ennek a jó oldalát. A négy fal közé vagy zárva, de nem igazán tudod, mit kezdj a felgyülemlett pluszidővel? Ha nincs kedved vagy lehetőséged természetbe menni, van egy nagyon jó ötletünk: végre rövidítheted a régen halogatott filmes bakancslistádat! Ha pedig nincs ilyen, adunk pár tippet.

Mindenki bakancslistája

Szóval most azért vagy otthon, mert az egész ország azon van, hogy a koronavírus a lehető leglassabban a legkevesebb embert fertőzzön meg. Ez jól van így, ilyen súlyos járványhelyzetben a legcélratörőbb cselekvés, ha a minimumra redukáljuk a másokkal való érintkezést. Talán nyögve, talán könnyűszerrel, de legyűröd a melót az otthoni kanapéról, ám mindenképp jó gondolni a fennmaradt időre. Merthogy a munkába járásra áldozott egy-másfél órát, és az egyéb teendőkre, szórakozásra maradt időt most valahogy máshogy kell kitölteni. Van erre egy nagyon egyszerű megoldás: nézz filmet.

Túlságosan mazochista lenne a Fertőzés, a 28 nappal később, a Legenda vagyok vagy a Vírus című filmeket a lejátszóba tenni, próbáljuk meg inkább csillapítani a feszültséget. Szóval vegyük elő azokat a filmeket, amik tényleg jó filmek, és ezer éve halogatod a megnézésüket.

Akárki akármit mond, mindenkinek van filmes bakancslistája. „Láttad ezt a filmet?” „Nem, de felírom a listára.” Miközben az ember nagyon pontosan tudja, hogy ez az a lista, ahol lassan több film van, mint a listán kívül. Hogy a választás könnyebb legyen, egy hangyányit segítünk. A teljesség igénye nélkül összeírtunk pár igazán jó filmet, amiket végre legyűrhetsz. Ha már itt az idő a semmittevésre, csináljuk értelmesen!

Ha maradandó utazást akarsz tenni az ezeréves filmek világában

Ha meg akarod dönteni azt a magadban képzett előítéletet a régi filmekkel szemben, hogy unalmasak, rossz minőségűek és elavultak, akkor a következő címeket már írhatod is:.

A Dr. Strangelove, avagy hogyan szoktam le az aggódásról és szerettem meg a bombát  sziporkázó humorú, a hidegháború kellős közepén játszódó szatíra, melyben az amerikai elnök éppen meg akarja akadályozni, hogy az egyik parancsnoka lebombázzon egy szovjet támaszpontot.

Az Aranypolgár egy gazdag, hatalmas és dicsőséges ember életéről szól, akinek bár mindene megvolt, mégis magányosan halt meg palotájában. Orson Welles időtlen klasszikusa a legtöbb toplisát vezeti, pedig jövőre tölti be a 80. évét.

A Szindbád a magyar filmgyártás egyik legkülönlegesebb alkotása, sosem beszélt senki olyan átütő lelkesedéssel az élet apró szépségeiről, mint Krúdy Szindbádja, persze ennek nélkülözhetetlen eleme Latinovits Zoltán.

A hazai filmek egyik legmegdöbbentőbbje pedig a Valahol Európában, amelyben láthatjuk: a gyerek és a halál csak a háborúban jelenthet egyet. A felejthetetlen alakítások, a sokkoló képsorok, a kor megjelenítése mind-mind hozzátesz ahhoz, hogy a világ legjobb filmjei közt tartsák számon.

Hogy ne csak a komor dolgokon legyen a fókusz, nézzük meg a Van, aki forrón szereti című klasszikus vígjátékot, amiben Marilyn Monroe, Tony Curtis és Jack Lemmon hármasa igazán parádés két órát hagynak maga után.

Az Apokalipszis most tökéletes látleletet ad arról, hogy mit tesz valakivel a hatalom. Willard kapitány azt a megbízatást kapja ugyanis, hogy likvidáljon Kambodzsa őserdejében egy nyilvánvalóan megtébolyult ezredest. Az utazás rémálomszerű, ahogy keresztülhalad a vietnámi háború sűrű vidékein, Marlon Brando pedig a filmtörténelem egyik legmaradandóbb gonosza.

A Hátsó ablak feszült Hitchcock-krimi, amelyben egy ágyhoz kötött fényképész optikái segítségével egyetlen szórakozásaként elkezdi figyelni a szomszédjai életét (kaptál ötletet?). Egyik nap figyelmes lesz arra, hogy a szemben lakó házaspár nőtagja eltűnik. Magánnyomozásba kezd gyilkosság gyanújával – és ennek drámai befejezése lesz.

Nem vagy oda a régi filmekért?

Sebaj, ezért vannak az újak! Az Egy makulátlan elme örök ragyogása a szerelemről szól, melyben a főhős, Joel ráébred arra, hogy volt barátnője kitörölte emlékezetéből az együtt töltött időt. Ő is erre vetemedik, ám a saját emlékeinek útvesztőjében lassan rájön, hogy képtelen kiverni a fejéből egykori szerelmét.

Ha felvidulni vágysz, akkor erre tökéletes az Őfelsége pincére voltam, amely a nagy cseh rendezőóriás, Jiří Menzel filmje, aki újfent egy parádés Hrabal-könyvet adaptált mozira, és újfent az élet apró szépségeit kutatja fel. Garantált boldogságdózis, amolyan mosolygós film, talán éppen ez kell most.

Vagy ha mégis inkább keserédes dramedyre vágysz: a Barney és a nők egy pikareszk történet egy rendkívüli emberről, akinek az élete kalandos, bohókás. Persze egy életút mindig mutatni akar valamit, így itt is lesz bőségesen mondani-, sírni- és persze nevetnivaló.

A Még egy év ennek a nagytestvére, nagyszerű dráma-vígjáték az életről: szerelemről, barátságról, meghittségről, örömről és bánatról, reményről és lemondásról. Na meg az elmúlásról és évszakokról: tavasztól télig, ahogy telik az idő.

Ha nagyon kimozdulnál már, akkor legyen a filmed A Föld sója. A dokumentumfilm Sebastião Salgado fotográfus életét mutatja be, aki bejárta bolygónk minden zugát, lencsevégre kapva az embert, civilizációkat, történeteket, arcokat, vagy éppen az ember nélküli természetet. Olyan film, aminél szintén biztos, hogy útravalóval állunk fel.

Ha pedig igazán különleges történetre vágysz, ami ízig-vérig bevonz, akkor a te filmed a Kafarnaum – A remény útja, amely egy libanoni kisfiú szemszögéből mutatja be a menekültválságot, és azt, hogy mit is ér egy emberi élet: beperli a szüleit, amiért életet adtak neki. Szívszaggató, igazán megdöbbentő dráma, amely nemigen enged el.

A gyerekekre is gondoltunk

Nagyon fontos, hogy egy ilyen esetben a gyerek hogyan tölti a mindennapjait. Az otthoni karantén talán neki a legrosszabb, főleg, ha nem is annyira érti, hogy miért történik. Számtalan módszer van arra, hogy lekössük az idejét, hogy értelmesen töltsük vele az időnket, és hogy ne a villanypásztor legyen az egyetlen, kényelmes megoldás. Ám ha mégis a tévé elé ültetnénk, legyünk ott vele, és nézzünk olyan filmet vagy mesét, ami a hasznára válik.

Például látta-e már a klasszikus Óz, a csodák csodája című filmet? A 1939-es alkotás félig fekete-fehér, félig színes, de izgalmas, kalandos és rendkívül szórakoztató. A sztorit jól ismerjük, némelyik rajongó a dalokat is kívülről fújja, ideje, hogy a mai generáció is megismerje.

Ha igazán családi élményre vágytok, és a gyerekek már nagyobbak is, mint mondjuk 14, akkor legyen az esti szórakozás a Szentjánosbogarak sírja, amelyben egy testvérpár történetét követhetjük végig a háború sújtotta Japánban. Megható, rendkívül aranyos történet, amelynek kapcsán komoly dolgokról is lehet beszélni velük.

Maradva a japán animációnál, a Laputa – Az égi palota című kalandfilm igazán szerethető mese, amelyben minden megvan, amivel el lehet szórakoztatni egy gyereket: elvarázsolt világ, természetfeletti erők, imádni való főhős, gyönyörű animáció és hihetetlenül izgalmas kaland. Ha szeretik az animét, akkor érdemes még betenni a Szomszédom, Totoro vagy a Chihiro Szellemországban filmeket, szeretni fogják azokat is!

Ha már a szép animációnál tartunk, A tenger dala  csodálatos mese Benről és kishúgáról, Saoirse-ról, akik egy varázslatos legenda nyomába indulnak. Az ír folklórból merítő animáció tényleg elképesztő színekkel és hangulattal varázsolja el a legkisebbeket, zenéje garantáltan leköti őket.

És mi más?

Ha tényleg sok időnk van, és a hosszú filmekre vagyunk ráizgulva (mert végre egyszer lehet büntetlenül időzni a képernyő előtt), akkor a Sátántangóval kezdhetünk is, de a klasszikusok között ott van még az Arábiai Lawrence, a Kleopátra, a Spartacus, esetleg A nimfomániás vagy az Adèle élete, ha valakinek nem fűlik a foga a régi filmekhez.

De nem merünk túl sok filmet ajánlani, mert valahol mélyen reméljük, hogy hamar vége lesz ennek a tébolynak, és helyreáll a világ rendje. Mindez persze akkor lehetséges, ha otthon maradsz. Ha ezeket a filmeket szépen sorra megnézed az otthoni kanapén, akkor például nagy lesz az esélye annak, hogy abban az időben nem lépsz ki az ajtón.

Borítókép / címlapkép: Csabai Kristóf / Dívány.hu